Van egy történetünk

Egy visszafogott megjelenésű, korán megőszült, fiatalos, kék pulóveres urat éljenez a tömeg Isztambulban. A képernyőre csak felületesen odapillantó néző nem is gondolná, hogy egy gyilkos terrorista szabadulását látja. De aztán, ahogy meghallja Ali Agca nevét, persze felkapja a fejét: ő volt II. János Pál pápa merénylője 1981-ben. Tavaly áprilisban, a szentatya halálának napjaiban sokszor felelevenítették a tévécsatornák a pillanatot, amikor az autójában állva integető, fehér ruhás pápa összeroskad a tömegből ráadott lövéstől. Az egyházfő túlélte a merényletet, de egészségét teljesen már soha nem nyerte vissza. (Két évvel a merénylet után a pápa meglátogatta börtönében merénylőjét, és nyilvánosan megbocsátott neki.)A rendőrök még ott a téren, nyomban elfogták Agcát, akit a római bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt. A kereszténység jubileumi esztendejében, 2000-ben az olasz államfő kegyelmet adott az elítéltnek, és húsz év után kiszabadult olasz börtönéből. A Törökországba szállított Agcát hazájában ismét bebörtönözték, mivel 1979-ben megölt egy baloldali török újságírót, és az ezért kiszabott életfogytiglani büntetése elől még abban az évben megszökött. Most tehát 25 év fogság után engedték szabadon az egykori "szürke farkast", akit több száz nacionalista híve várt ujjongva és virágokat dobálva a börtön előtt.
De nemcsak ők várták a 48 éves férfit, hanem a világ tévécsatornáinak több mint száz forgatócsoportja is. Hiszen azért vezető hír ma is, hogy mi történik vele, mert még most sem tudni, ki bérelte fel annak idején, hogy ölje meg II. János Pált. Agca erről soha nem tett értékelhető vallomást, s amit mondott vagy mond a szerepéről, az inkább homályosítja a képet, még kuszábbá teszi a szálakat. A legelterjedtebb feltételezés, hogy a szovjet KGB akarta megöletni a bolgár titkosszolgálat közvetítésével a kommunista rendszer elkötelezett ellenfelét, a pápát. Bár sok jel mutat ez irányba, komoly bizonyíték a mai napig nincs rá. Mint ahogyan arra sincs, hogy a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi keze lett volna a merényletben. Most sokan azt várják, hogy Agca végre megszólal. Ám kérdés, mennyire lehet hitelt adni a szavának, hiszen összevissza beszél, egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatokat tesz. Az egyik török napilap szerint 2000-ben levelet írt a török titkosszolgálatnak, amelyben munkára jelentkezett: felajánlotta, hogy beférkőzik az al-Kaida soraiba, igyekszik olyannyira elnyerni a vezetők bizalmát, hogy Afganisztánban közel kerülhessen Oszama bin Ladenhez, és elfogja a Nyugat első számú ellenségét. Ez az ajánlata - mármint ha egyáltalán igaz - eléggé nevetséges, de azért jelzi, hogy a rab kétségbeesésében kapott minden lehetőségen. Most ötmillió dollárt kér egy interjúért, üzente meg a sajtónak, s akkor majd sok érdekes mozzanatról beszél. A tévések azonban alighanem kétszer is meggondolják, fizessenek-e ekkora summát a szavahihetetlen kalandornak. Mert ha hihetnének neki, bízvást megérné a tőle kapott információ. (Azért megjósolható, hogy lesznek, akik aggályok nélkül is bármit leírnak róla.) De a feje más miatt fájhat: terrorizmus-szakértők szerint joggal féltheti az életét, a dolgok logikája szerint sokan vadászhatnak rá.