Évfordulók

Régészként és művészettörténészként szerzett hírnevet a 95 éve született Gerevich László (1911-1997). A bölcsészdoktori cím megszerzése után a hazai középkori régészet és művészet kutatásának szentelte az életét. Pályakezdésétől negyedszázadon át dolgozott a Fővárosi Múzeumoknál, a Budapesti Történeti Múzeum az ő vezetésével vált modern, tudományos munkát is végző intézménnyé. Fő kutatási területének a középkor és a reneszánsz építészete és szobrászata bizonyult. Jelentős feltárásokat vezetett a budai vár területén. A Várhegyen folytatott palotaásatásai alkalmával előkerült töredékek rekonstrukciójával a budai Vármúzeumban Mátyás király palotájáról megközelítő képet sikerült kialakítania. Feltárta a XI-XIV. században épült pilisszentkereszti ciszterci apátság romjait. A francia ciszterci szerzetesek egyik első hazai kolostorában ölték meg II. Endre feleségét, Gertrudist 1213-ban, síremléke, egy gótikus szarkofág is előkerült. Eredményes ásatásokat folytatott Dömösön, az Árpád-kori birtokközpontban, ahol az 1970-es években feltárta a királyi palota és a prépostság maradványait. A XI. században épült palotában sújtotta halálra I. Bélát a trónterem beomló mennyezete. Könyves Kálmán fivére, Álmos herceg 1107-ben prépostságot és káptalant alapított itt. A hitelesen helyreállított, kváderkövekből épült, félköríves szentélyű román kori altemplom a Duna-kanyar egyik jelentős műemléki látványossága. Itt került elő román kori plasztikánk legkorábbi emléke, a művészien faragott dömösi oszlopfő.