Jeles napok

Az ünnepet a csíksomlyói születésű Domokos Pál Péter indította el, aki a trianoni tragédiát követően a népi kultúra újraélesztésében látta meg az elhagyatottságból kivezető egyedüli utat. Budapesten szerzett diplomájával hazatérve, a Csíkszeredai Tanítóképző tanáraként ezt írta: "Székely nadrágba - harisnyába s csizmába - öltöztem: a népem viseletébe. Tűrtem tanártársaim bírálatát... Viszont észrevettem, hogy a férfiaknál mind sűrűbben jelenik meg e viselet szerte e tájon. Akkor már a nőket szerettem volna szőttes rokolyába öltöztetni." A Szociális Testvérek Társaságával együtt elsősorban a leányokhoz, a leendő édesanyákhoz fordult, hogy térjenek vissza a népviselethez, dalhoz, tánchoz, a közösségeket összekovácsoló, őseiktől örökölt kultúrához. Hívásukra egyszerre annyian jelentkeztek, hogy 1931-ben, Csíksomlyó ölelésében megrendezhették az Ezer székely leány napját, népviseletbe öltözött leányok és asszonyok énekes, táncos szakrális felvonulását. A várandós édesanyák, betegek, szegények, fogságban lévők pártfogójának búcsújára, Sarlós Boldogasszony napjára (július első vasárnapjára) tették az ünnepet, amely az aratásnak is a kezdete. Az évről évre erősödő rendezvényt a diktatúra betiltotta, de 1990-ben a szociális testvérek hívására újraéledt. Ma már az egész magyarság ünnepe az Ezer székely leány napja, amely a pünkösdi búcsú mellett a legtöbb zarándokot vonzza Csíksomlyóra. Idén a színpompás rendezvényt a Napbaöltözött asszony című rockopera zárja.