Jeles napok

Nimród napján (november 11.) a magyarok ősapjáról, az ikerpár Hunor és Magor édesapjáról, Noé dédunokájáról szólunk, akiről már az ószövetségi Teremtés könyve is említést tesz: „Noé fiai: Szem, Kám, Jáfet … Kám fiai: Kus, Micrajim, Put és Kánaán … Kus nemzette Nimródot. Ez volt az első uralkodó a Földön. Nagy vadász volt az Úr előtt. Innen a szólás: Nagy vadász az Úr előtt, mint Nimród.” Csillagmítoszainkban Nimród a csillagok fölött jár. Az Orion – más néven Nimród, Nyilas vagy Nagy Vadász – az egyetlen csillagkép, amely az északi és a déli féltekén is látható, ezért az Égbolt Urának tartották. Néphagyományunkban az Orion csillagkép az otthona Nimródnak és Csaba királyfinak. A téli és nyári égbolton egyaránt jól látható – a Nagy Vadász testét megjelenítő – Orion csillagkép középső három csillaga az „öv”, más néven „három királyok”. Az övről halvány csillaghalmaz rajzolja ki a „hüvelyt”, amelyben – a csillagászok szerint – csillagok születnek, de a vadász tegezét (nyilak tartóját) is jelenti. Az Orion fölött lévő három fényes csillag egy kifeszített íj ívét adja. Az Orion csillagkép kapcsolódik az Ikrek csillagképhez, amely néphagyományunkban (Arany János szavaival) „Hunor, s Magor két dalia, / Két egytestvér (ikrek), Nimród fia”.  Gönczi Tamás a Nimród-hagyományt gyűjtve egy alföldi parasztasszonytól – ma is élő legendaként – hallotta, hogy „Nimród gyűrűje létezik. Nimród halálával nem ment az égbe, hanem Attilához, majd Árpádhoz, s végül a fehér atyákhoz került.”