Bűnről bűnre

A magyar bűnüldözés és igazságszolgáltatás aligha őrzi majd történetének legfényesebb lapjain a móri bankrablás ügyét. A 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő bankrablás ügyének ezen a héten, a Fejér Megyei Bíróságon immár harmadszor futott neki az igazságszolgáltatás. Két és fél évvel ezelőtt már volt egy ítélet, akkor Kaiser Ede kapott tényleges életfogytiglant ez ügyben. Aztán, szinte véletlenül, egy másik ügy – a postásgyilkosság – kapcsán kézre kerültek az igazi tettesek. Később N. László a fogdában felakasztotta magát, így társa egyedül állt a bírák elé, talpig bilincsben. Ő vallomásában az erőszakos természetű N. László áldozatának mondta magát, áldozatnak, akit lelkileg terrorizált az igazi tettes. Állítja, ő  mindössze vaktában sütötte el a fegyverét a biztonsági őr irányába, de nem talált, majd lefújta a biztonsági kamerát, kiragasztott egy papírt az üvegajtóra, ami technikai problémáról tájékoztatta a belépni szándékozó ügyfeleket, hallott néhány lövést, végül a televízióból értesült a gyilkosságokról. Nagyjából ennyi az, amit elismer. Az ügyésznek cáfolni kell, majd bizonyítani, végül a bíráknak olyan ítéletet hozni, hogy a padsorokban ülő megtört szülők lelkükben némileg megnyugodva távozzanak.
A feladat nem lesz könnyű, hiszen a hat esztendő hosszú idő, ezen kívül rengeteg zavaró tényező nehezíti majd a munkát. Arra is választ kellene adni, miért maradt a trezorban az elrabolni szánt összeg nagyobbik része? A gyilkosokat igazoltató rendőrök miért engedték tovább következmény nélkül azt a Skodát, melyben ott lapult a pénz és a fegyver? Aztán következik majd az igazságszolgáltatás kármentesítése: végre Kaiser Edének is tudtára kell majd hivatalosan hozni, hogy a két és fél éve kimondott életfogytiglant felejtse el, miként Hajdú Lászlónak, a másik gyanúsítottnak is illik majd elmondani, „jó, valóban nem ő lőtt Móron!" Weiszdorn Róbert most azért harcol, hogy bebizonyítsa, nem tevőlegesen vett részt a bankrablásban, mindössze erőszakos társának engedelmeskedett, amikor megtett az ügyben ezt-azt. A tét számára az „életfogyt" elkerülése. A jogi csatározás nyilván még jó ideig eltart.