Pongrác subában megfagyott

A szentek azért vannak, hogy szeressük őket. De hát mit lehet szeretni Szervácon, Pongrácon, Bonifácon, akik annyi borsot törnek a szegény földműves orra alá? A fagyosszentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelések között ugyan az égvilágon semmi összefüggés nincs, de a néphagyomány teremtett.

ABCBalogh Géza2009. 05. 07. csütörtök2009. 05. 07.
Pongrác subában megfagyott

A délvidéki Topolyán úgy tartják: „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragudnak ránk, s jönnek évről évre vissza bosszantani bennünket”. Berettyóújfalusi rigmus szerint: „Szervác, Pongrác, Bonifác / megharagszik, fagyot ráz”. Beregben, Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, rossz termés várható. A drávaszögi Vörösmarton a regula így szól: „Sok bort hoz a három ác, / Szervác, Pongrác, Bonifác, / ha felhőt egyiken se látsz.” Az évszázados paraszti tapasztalat szerint egyébként ebben az időszakban a melegedő idő hirtelen hűvösre vált, sőt sokszor fagyot is hoz, ami a sarjadó rügyeket, virágokat tönkreteheti. Nem nagyon kedvelte őket Ady Endre sem, mert így ír róluk a Fagyosszentek című versében: „Be kén jól rendezni Vácot, / Odazárni Bonifácot, / Szerváciust és Pongrácot… / Mert az már szörnyű és galád, / Hogy mit művel e szép család… / Megszégyenít májust, tavaszt, / Fület és lábat megfagyaszt.” Amúgy ilyentájt, 1733. május 12-én született Sajnovics János is, a neves csillagász. Bár maradt is volna a csillagoknál, mondják a török nyelvrokonságunk mellett érvelő nyelvészek. A bécsi udvar ösztönzésére néhány társával Sajnovics dolgozta ki ugyanis a finnugor nyelvrokonság elméletét, aminek helyességét ma több tudós megkérdőjelezi.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek