• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

A Biblia nyomában

Szerző: Borzák Tibor
KÜLÖNÖS AJÁNDÉKA A SORSNAK, hogy egész pályáját a Biblia határozta meg. Pedig szülei házában sokáig nem is volt fellelhető, most pedig bárhová nézünk az irodájában, mindenütt kötegekben állnak a szent könyvek. Tarjányi Béla teológiatanárként és bibliakutatóként is kiemelkedő életművet hozott létre.

Családjában sokáig nem is forgattak bibliát, csak a rendszeres napi imádság volt jellemző. Tarjányi Béla a Bács-Kiskun megyei Bócsa község tanyavilágában nőtt fel, szülei egyszerű parasztemberek voltak, minden idejüket a gazdálkodás töltötte ki. Négy gyereket neveltek fel, időnként nekik is túrniuk kellett a földet. A legidősebb fiú papnak tanult, ő vitt először haza egy Újszövetséget. Amikor pedig a „kistestvér” is beiratkozott a papneveldébe, a báty megajándékozta egy ötkötetes Szentírással. Ezt az antikváriumból beszerzett ritka kincset nagy becsben tartotta, hiszen akkoriban nálunk nem lehetett kapni teljes katolikus Bibliát; később tanárként is ezt használta.

– A gimnáziumban a matematika, az akadémián viszont a nyelvek érdekeltek – meséli Tarjányi Béla nyugalmat árasztó pesti otthonában. – Angolul, franciául, oroszul hamar megtanultam, majd következhetett a görög és a héber. Utóbbiakat azért tartottam fontosnak, hogy a Bibliát eredeti nyelven olvashassam és értelmezhessem. Egyik fő tantárgyunk a szentírástudomány volt, ami az első pillanattól kezdve magával ragadott, egyértelműen tudtam, hogy ezzel akarok foglalkozni.

Az 1960-as évek közepén járunk. Az idő tájt tette lehetővé a magyar állam, hogy a világ egyik vezető tudományos intézetében, a római Pápai Biblikus Intézetben – ahol legmagasabb fokon végzik a szentírástudományok kutatását és oktatását – magyar papok is részt vehessenek. Tarjányi Béla azon szerencsések közé került, akik két évet tölthettek el ott. Ösztöndíjasként elmélyült az Ó- és Újszövetség kutatásában, elsősorban a bibliai és a keleti nyelvek tanulmányozásával olyan forrásokhoz jutott hozzá, amelyek nagyban segítették licenciátusi dolgozatának megírását, illetve alapokat adott további munkájához. Megkapta a püspöki engedélyt (licencia) arra, hogy bármely magyarországi papnevelő intézet teológia fakultásán taníthasson szentírástudományt. Ebbéli tevékenységét 1970-ben a szegedi Hittudományi Főiskolán kezdte, majd egy év múlva hívták a budapesti Hittudományi Akadémiára, ahol előbb az ószövetségi, majd az újszövetségi tanszéket vezette, 2012 óta pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professor emeritusa.

– Mivel a Szentírást eredeti nyelven tudtam olvasni, ezáltal arra is lehetőségem nyílt, hogy összehasonlítsam annak tartalmát a korábbi magyar nyelvű fordításokkal. Bizony, mutatkoztak eltérések egyes szövegrészek magyarázatában, amiket viszont érdekesnek vagy hasznosnak tartottam, azokat nem hagytam figyelmen kívül. Nálam a hangsúly mindig a leírtak értelmezésére helyeződött.

A szentíráskutatót az evangéliumok közül a legelső és legegyszerűbb, vagyis Márk evangéliuma izgatta legjobban, mert időben ez van legközelebb az eseményekhez, illetve ez tükrözi leghitelesebben és legprecízebben Jézus életét, örömhírét, tanításait. Márk nem tett mást, mint egymás után leírta a történteket, a példabeszédeket, pontosan úgy, ahogy hallotta; mintha gyöngyszemek lennének, úgy fűzte egybe azokat. Elsőként ő közölt követhető, életrajzszerű evangéliumot Jézus nyilvános fellépésétől a feltámadásáig. Lukács csal ellentétben nem tárta fel az előzményeket, arról sem írt, hány ember találkozott Jézussal a feltámadása után. Tarjányi Bélát lenyűgözte, hogy kétezer évvel ezelőtt egy zsidó ember nem az anyanyelvén, hanem görögül képes volt ilyen művet létrehozni, és mivel Márk latin szavakat is használt, a professzor arra a következtetésre jutott, hogy az evangéliumot szerzője nagy valószínűséggel nem Szíriában, hanem Rómában írhatta.

– Nem kis kihívás magyarra átültetni az eredeti Bibliát – árulja el az aranydiplomás professzor. – Ezt meg lehet tenni magas szintű, akadémikus vagy hétköznapi, érthető nyelven. Vannak, akik ragaszkodnak a szó szerinti fordításhoz, mások inkább csak a tartalmat tartják szem előtt. Én e kettő egyensúlyára törekedtem. A lényeg, hogy azt kell közvetíteni, amit a szerző ki akart fejezni. A Hittudományi Akadémián 1971- ben sikerült elérni, hogy új bibliafordítás készülhessen. Többen vettünk benne részt, én a kisprófétákat választottam. Amikor elkészültek a magyar szövegek, azokat átolvasta egy bizottság, s tehettek javaslatot bizonyos változtatásokra is, a végső formát pedig a nyelvi lektor adta meg. Ez az „új” Biblia 1973- ban látott napvilágot a Szent István Társulat gondozásában. Azóta ötször-hatszor revideálni kellett.

Hazánkban csak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia engedélyével lehet katolikus Bibliát kiadni, erre most három kiadó jogosult. Amikor a Tarjányi Béla által 1990- ben alapított és vezetett Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat az előadásokon, a tanfolyamokon, a szentírás-felolvasásokon, az újságkiadáson túl könyvekkel is elkezdett foglalkozni, szerettek volna megjelentetni egy „saját” bibliát is, ehhez azonban a „konkurens” Szent István Társulat nem járult hozzá, ugyanakkor új fordítást sem tartottak szükségesnek. Ezért a bibliatársulatnál úgy döntöttek, hogy Káldi György jezsuita szerzetes 1626-ban Bécsben kinyomtatott, első teljes katolikus magyar nyelvű bibliáját veszik elő. A kiadásig küzdelmes út vezetett, de végül 1997- ben sikerrel jártak. Később lovári nyelven is megszületett a Cigány Biblia, és hasonlóan különleges lett a rovásírásos Biblia. Exkluzív kiadványaik keresettek a gyűjtők körében, ilyen volt például a piros bőrkötésű, aranyveretekkel díszített Aranybiblia. És éppen a napokban került forgalomba a díszes Családi Biblia, mellékleteként Borsos Miklós ihletett grafikái láthatók.

– Fennállásunk óta kiadásunkban negyedmillió Biblia talált gazdára, ebből több tízezer a szórványmagyarsághoz került – újságolja Tarjányi Béla, aki nemrég megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést, egyebek közt a határainkon inneni és túli bibliaterjesztésben vállalt szerepe elismeréséül. – Két éve katonáknak is kiadtuk, újabban pedig iskolák tartanak rá igényt a hittanórákhoz elfogadott tankönyvjegyzék alapján. És mivel folyamatosan fejlődik a technika: a Szentírás ott van már az interneten, és tárgyalunk okostelefonos applikációról is. Mostanában egyre többször gondolok arra, hogy ki fogja folytatni a munkámat. Sajnos eddig még nem találtam olyasvalakit, akinek ennyire szívügye lenne ez a szerteágazó bibliaterjesztő tevékenység...

FOTÓ: WIKIPÉDIA, KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE

 

Címkék: Történetek