• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

A pálya szélén

Szerző: Markos Mária
Drámai fordulatot vett Recep Tayyip Erdoğan kurdok elleni vérbosszúja. Dacolva az Egyesült Államokat és Oroszországot is magában foglaló katonai koalícióval, Törökország keményfejű elnöke a török–szír határon átnyúló szárazföldi támadást indított a Szíria északnyugati régiójában található Afrini kurd enklávé ellen. A kockázatos szerencsejáték, amit űz, rosszul sülhet el.

Kurdokra vadászó török katonák Szíriában - Fotó: Bulent Kilic, AFP

Törökország tűz alá vonta az Ankara által terrorszervezetnek tekintett kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) által ellenőrzött Afrín környékét, majd légicsapásokat mért a környező falvakra. A tízezer kurd harcos nem hátrált azóta egy centimétert sem, továbbra is védik a legendás kurd hazát, Rojava régióját. Ankara a törökországi kurd szeparatista Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tartja az YPG-t. A szíriai kurd milícia ugyanakkor Washington támogatását élvezi az Iszlám Állam elleni küzdelemben.

Erdoğan nem mindig számított ilyen vakmerőnek a térségben.

2011-ben, amikor kitört a háború Szíriában, még könnyedén azonosult a Nyugat céljával: egyetértett Asszad elnök eltávolításával. 2014-ben, amikor megalakult az Iszlám Állam Szíria és Irak területén, a NATO-tag Törökország szemében –továbbra is összhangban a Nyugattal – a terrorszervezet elleni harc vált prioritásává. A fordulat 2015-ben következett be, amikor kudarcba fulladt a tűzszünet a török PKKval – Erdoğan a kurd „terrorfenyegetés” megszállottjává vált. A 2016-os sikertelen puccskísérlet után feljogosítvaérezte magát, hogy bebörtönözzea kurdokat támogató pártok vezetőit, egyúttal egyezséget kötött Asszad szövetségeseivel, Oroszországgal és Iránnal, elfogadván a két ország Szíria-rendezési tervét. Viszonzásul 2016-ban azok beleegyeztek Erdoğan első nagy, Szíria kurdok lakta területeire való behatolásába.

Erdoğannak – és a hozzá hasonlóan gondolkodó nacionalistáknak – egzisztenciális rémálom az önálló kurd entitás, amely Észak-IraktólTörökország délnyugati Hatay tartományáig terjedne, és amely potenciálisan magában foglalná a délkelet- törökországi területeket is.

E mostani, Olajág névre keresztelt hadművelet is azt bizonyítja, a kurd autonómia megakadályozása minden más szempontot elhomályosít.

A kurdok szívós ellenállásán túl Erdoğan legnagyobb fájdalma, hogy egyik nagy játékos sem támogatja – két nappal a támadások megindítása után az orosz külügy aggodalmát fejezte ki. Bár év végén kivonták az orosz szárazföldi csapatokat, éppen Afrin térségében még orosz gépek ellenőrzik a szír légteret. Asszad és iráni bábjai szintén dühöngenek Erdoğan katonai húzása miatt. Mindhárman – Irán, Asszad és Oroszország – inkább látná kurd ellenőrzés alatt az észak-szíriai területeket, mint hogy az Iszlám Állam és a hozzá hasonló szalafista csoportok, vagy ami még ennél is rosszabb: az Egyesült Államok irányította, Asszad-ellenes felkelők vegyék át a hatalmat a régióban.

Erdoğan öntörvényű viselkedésével veszélybe sodorta e három hatalom saját, háború utáni rendezési tervét.
 


A török csapatok 3,5 kilométeres mélységben hatoltak be Afrín területére és 17 aknamezőt számoltak fel.
A délnyugat-törökországi Hatay tartomány felől harckocsik és más katonai járművek is átlépték a szíriai határt.


ÁLDOZATOK 

346 600
halálos áldozata van Szíriában a 2011-ben Bassár-el Asszad ellen kitört polgárháborúnak a Syrian Observatory for Human Rights nevű szervezet tavaly decemberi jelentése szerint. Az áldozatok közt 103 490 civil, ezenkívül 56 900 ember eltűnt vagy feltehetőleg meghalt.

67 376
ember vesztette életét 2014 és 2017 decembere közt Irakban az Iszlám Állam elleni harcban.

Címkék: Szíria | Törökország