• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Börtönbe zárt elmék

Szerző: Hardi Judit
ROSSZABB, MINT A FEGYHÁZ, mert onnan legalább szabadulni lehet. A pszichiátriai betegek a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoport. Kezelésük gyakran nem megfelelő, az állapotukkal való visszaélés rendszeres.

Elmérgesedett a házastársi viszony, a férj beadja a válókeresetet. Az ápolónő feleség pszichiátriával fenyegetőzik, majd a férfi tudta nélkül beutalót írat a háziorvossal. A  kiérkező mentő és rendőrség nem tartja indokoltnak a pszichiátriára szállítást, mégis azt javasolják a férfinak, hogy a helyzet tisztázása érdekében jelenjen meg az intézetben. A férfi végül egy hét után „szabadul”

MELY JOGOK ILLETIK MEG A BETEGET?

Egészségügyi ellátáshoz való jog – megkülönböztetés nélkül. Emberi méltósághoz való jog: szeméremérzet óvása; személyes használati tárgyak használata, saját ruházat viselésének lehetősége. Kapcsolattartáshoz való jog, írásban vagy szóban, ellenőrzés nélkül. Tájékoztatáshoz való jog, figyelembe véve az életkort, iskolázottságot, lelkiállapotot. Egészségügyi dokumentum megismeréséhez való jog. Orvosi titoktartáshoz való jog.

 

A mára már bezárt OPNI-ban – vagy ahogyan a legtöbben ismerjük: Lipótban – az egyik beteg epilepsziás gyógyszerkísérletben vesz részt, ami kis híján megvakítja. Orvosa nem veszi komolyan, nem hiszi, hogy a gyógyszer mellékhatása a látásromlás, végül a körzeti szemész állítja le a szedését.

Az országosan ismert intézményben a betegeket lekötözik, gyakran bántalmazzák, szörnyű higiénés körülmények között tartják. Végül az ombudsman jelentése vet véget az áldatlan állapotoknak.

S még hosszan folytathatnánk az elrettentő történetek sorát. A pszichiátriai betegség még ma is stigma, és számos visszaélésre ad lehetőséget. E jogsérelmek orvoslására vállalkozott az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért civil szervezet.

– Akik pszichiátriai intézetbe kerülnek, gyakorlatilag láthatatlanná válnak, hiszen ezek az intézmények a társadalom számára zártak – magyarázza Dobos János elnök. – Mi akkor tudunk segíteni, jogorvoslattal szolgálni, ha valaki megkeres bennünket. A gond ezzel csak az, hogy az intézményekben ápolt ember nincs tisztában a jogaival, s ha mégis, akkor sem mer panaszkodni, hiszen kiszolgáltatott helyzetben él. Nem szívesen reklamál a rokona sem, attól tartva, hogy a beteg helyzete még rosszabb lesz, ha akadékoskodik.

Hogy melyek a leggyakoribb visszaélések? Például a túlzott gyógyszeres kezelés. – Ez a legegyszerűbb: tabletták segítségével enyhíteni a tüneteket, megnyugtatni a beteget. Mindez nagyon sok esetben túladagoláshoz vezethet, a pácienst teljesen „leszedálják”, mert akkor nincs vele probléma. Teszik ezt sokszor úgy, hogy a betegség oka még ki sem derült, mivel a legtöbb pszichiátriai kórkép eredetét a mai napig nem ismerjük.

Alternatív megoldásokra számos példát láthattunk külföldön és itthon is. Az ötvenes években például dr. Benedek István szintén így próbált segíteni a rábízottakon. Az alapelv: emberségesen bánni a beteggel, a szabadságától nem megfosztani, fizikai munkával, sporttal, kiegyensúlyozott étkezéssel segíteni a gyógyulását. Gyakori panasz ugyanis, hogy a pácienst lekötözik, fizikai, szellemi szabadságától megfosztják, megalázzák, megverik, vagy akár szexuálisan bántalmazzák. Előfordul, hogy az ápolt egész nap pizsamában lézeng – az intézmény ezzel próbálja megelőzni a szökést –, személyes tárgyakat nem tarthat magánál. A szobák ággyal zsúfoltak, csak a legszükségesebb bútorokat helyezik el bennük, sok helyen még függöny sincs.

A civil szervezethez eljutó esetek – Dobos János szerint – csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ennél sokkal több visszaélés történik, ám ezekre csak akkor derül fény, ha hatósági ellenőrzést tartanak az intézményben (ami igen ritkán fordul elő), vagy egy belsős munkatárs hívja fel rájuk a figyelmet (mint pár éve Kiskunhalason, ahol két ápoló szólt a visszaélésekről, s végül elmarasztaló bírósági ítélet született), vagy ha a hozzátartozó kér jogorvoslatot. Az érintett beteget sokszor egyáltalán nem veszik komolyan.

– A helyzet továbbra sem rózsás, de a szervezetünk megalakulása óta pozitív változásokat tapasztaltunk az ellátásban és a hatóságok hozzáállásában is – állítja Dobos János. Az ombudsmani jelentések és a nagy médianyilvánosságot kivívó események szintén sokat segítenek, hogy a pszichiátriai betegek helyzete javuljon a jövőben.