• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Hangadók a rács mögött - A Rács FM az ország első börtönrádiója

Szerző: Borzák Tibor
SOHA NINCS ÉLŐ ADÁS, minden hanganyagot öt évig kell őrizni. Kiemelten érzékenyen kell megközelíteni a nagyon erős érzelmeket kiváltó szituációkról szóló témákat. Íme néhány, a börtönrádióra vonatkozó irányelvek közül. Magyarországon elsőként a váci intézet fogvatartottjai hallhatnak rendszeresen társaik által készített műsorokat. Bepillantottunk a kulisszák mögé.

A börtönrádió csapatának szerkesztőségi megbeszélése a könyvtárszobában
Fotó:
Kállai Márton

Délutáni megbeszélés a könyvtárszobában. Rabok ülik körbe az asztalt, műsorötleteket, riporttémákat dobnak be, technikai kérdéseket tisztáznak, tanácsot kérnek a gyakorlottabbaktól. Miután megvannak az elképzelések, a lehetséges interjúalanyok, következhet az engedélyek és hozzájárulások beszerzése. Ha zöld jelzést kap a stáb, elkészülnek a hangfelvételek, majd nekilátnak a laptopokon a vágásnak, és végül megszerkesztik a műsort, amelyet a büntetés-végrehajtás kijelölt segítője meghallgatás után enged adásba. Lényegét tekintve ilyen egyszerűen működik a Rács FM, az ország első börtönrádiója a váci fegyház és börtön zárt világában.

KÉSZ BÜNTETÉS!
A magyar állam megsérti az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát azzal, hogy másfélszer annyi fogvatartottat helyez el a börtönökben, mint ahány férőhely rendelkezésre áll – mondta ki minap az Emberi Jogok Európai Bizottsága. Múlt számunkban mi is megírtuk: a strasbourgi bíróság első fokon több mint 80 ezer euró kártérítést ítélt meg annak a hat magyar személynek, akik túlzsúfoltság miatt tettek panaszt. Hogyan éltek benn a pereskedők? Az ország különböző büntetés-végrehajtási intézményeiben – Baracskán, Debrecenben, Márianosztrán, Pálhalmán és Szegeden – voltak fogva tartva, 8 hónaptól 4 évig terjedő időtartamban. Egyikük például egy olyan zárkában töltött 8 hónapot, ahol mindössze 1,8 négyzetméter mozgástérrel rendelkezett, magánelzárása során napi félórát tölthetett a zárkáján kívül, és a rossz higiéniai körülmények miatt bőrbetegséget kapott. Egyes zárkákban a vécét csak egy függöny választotta el az élettértől, hetente csupán kétszer fürödhettek a rabok, eközben csótányok, ágyi poloskák is nehezítették az életüket.
Ezzel szemben mi lenne az elvárás? Az Európai Emberi Jogi Bíróság szerint 4 négyzetméter egy főre jutó börtönbeli mozgástér. Akkor is embertelen a bánásmód, ha a fogvatartottak nem vagy nagyon kevés időre hagyhatják el a zárkájukat, valamint, ha a WC egy légtérben van a lakóhelyiséggel. A Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben egy mindös?- sze 27 négyzetméter területű zárkában tíz fogvatartottat zsúfoltak össze, amelyben benn volt a vécé is. A helsinki bizottság börtönmegfigyelői 2013-ban a kecskeméti börtönben láttak olyan zárkát, ahol a fogvatartottaknak a WC fedelén kellett ülniük, miközben ettek, mert olyan szűkös volt a mozgástér.
(szg)

– Sorra nyíltak ki a kapuk előttünk, amikor ötletünkkel felkerestük az illetékeseket – meséli Hajdú Judit pszichológus, az Adj Hangot! Egyesület alelnöke. – Semmi vesztenivalónk nem volt, azt sem tudtuk, lehet-e egyáltalán létjogosultsága a rádiózásnak magyar börtönben, így aztán az esélytelenek nyugalmával és némi pimaszsággal felvértezve kezdtünk neki. Angliában húszéves sikertörténet a börtönrádiózás, az első adások a BBC segítségével készültek. Ma már a szigetország 130 fogvatartási intézetéből 122-ben hallhatók a nap 24 órájában műsorok.

Követendő minta tehát van. Amint bizonyos etikai kódex is. Például nem vehetnek részt az éteri alkotómunkában nemi erőszak és gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények miatt elítéltek. Ami pedig a rovatokat, a témákat, a tartalmat illeti, elvileg teljes szabadságot élveznek, és ezzel nem is élnek vissza, hiszen egyértelműek a saját maguk szabta korlátok, vagyis az áldozat szempontjait mindig szem előtt tartják. Hajdú Judit a börtönrádió jelentőségét abban is látja, hogy olyan ismereteket juttat el a fogvatartottakhoz, amelyeket kamatoztatni tudnak, legyen az az egészséges életmód vagy a szabadulás utáni társadalmi beilleszkedéssel kapcsolatos információ. Némi közszolgálatiság is létezik a börtönhírek felolvasásával, mindazonáltal a Rács FM adásai a szórakoztatást sem mellőzik.

– Rádió Győr néven 1989 és 1991 között ügyködtem, persze nem volt frekvenciaengedélyem, hatmilliót kellett volna fizetnem – árulja el Pápai Tamás, aki nem ezért a kalózkodásért került hűvösre. – Az elsők között jelentkeztem a börtönrádió csapatába, mivel már volt némi rádiós és informatikai gyakorlatom. Aztán én lettem a főszerkesztő. Ellentétben a szabad világban sugárzó adókkal, nekünk annyival könnyebb, hogy ismerjük a célcsoportot, azokat, akikhez szólunk. Mivel elég sokáig éltem külföldön, beszélek angolul. A váci börtönben legalább százan tanulják ezt a nyelvet könyvekből, de hogy ne csak unaloműzés legyen számukra, oktatósorozatot indítottam a rádióban. Egy-két hónap után kialakult a megfelelő ritmus, mindenki megkapja a saját tudásszintjének megfelelő feladatokat. Idebenn rendszeresen járok istentiszteletre, azt vettem észre, volna igény a vallási témákra. Ezek műsora lett a Lélekcsengés, sok zenével, amit a közösségünk produkál. Van már vagy százhatvan felvételünk.

Dobos Péter börtönrádiós szerkesztői pályafutása kicsit kacskaringósabb volt. Elkezdte a munkát, majd meghátrált, de nemsokára visszatért a csapatba. Valaha videózással, hálózatépítéssel foglalkozott, mikrofont elítéltként fogott először a kezében. A tréningek során megtanulta a riportkészítés csínját-bínját, ha netán még most is lenne benne drukk, azt rádiós közvetítésben nem látja a hallgatóság. Amúgy nem kell sokat beszélnie, mivel főleg tematizált zenei adásokat jegyez. Nem olyan könnyű a dolga, hiszen a zárkákban ülők ízlése igencsak változatos, ami a kívánságműsorokban visszatükröződik. Magyar nóta vagy kemény rock – tessék választani. A beszélgetős műsorok reggel 9 és 10, illetve az ismétlések délután 2 és 4 között hangzanak el a helyi kábelcsatornán kialakított külön sávon. Hatórányi zenét is sugároznak, és újabban nagy sikerük van a hangoskönyveknek.

– A börtönrádió munkatársainak biztonsági szűrőn kell átesniük – közli Horváth Márton, a Rács FM szerkesztő-riportere. – Engem az emberi sorsok érdekelnek, egyórás portrékat készítek rabtársaimról. Bárki jelentkezhet riportalanynak. Nem feltétlenül kell az életét elmesélnie, néha elég egy szívmelengető történet is. Betegszállítóként dolgozó társunk például azt idézte fel, hogy egyszer a mentősök csúcsüzemben rábíztak egy terhes anyukát, akit liftben kísért az osztályra, és menet közben megszült – lényegében ő vezette le a szülést.

Szóba kerül, hogy amatőrként igen jelentős mérvű szakmai munka szakad a nyakukba. Negyvenórányi adást dupla annyi idő alatt tudnak elkészíteni, ami vérprofi rádiósoknak is húzós lenne. A BBC magyarországi tudósítója azt mondta, ők egyórás produkcióhoz három óra munkát számolnak. Ezért Pápai Tamás főszerkesztő azzal a javaslattal állt elő a parancsnoknál, hogy hadd végezzék „főállásban” a feladataikat, így ketten meg is kapták erre az engedélyt. Ami pedig az utánpótlást illeti: náluk gyakran feltűnnek új kollégák, akik a szabadulók helyére lépnek.

Ne gondolja az olvasó, hogy a Váci Fegyház és Börtön lakóinak hétköznapjai csak a rádiózás körül forognak, más kulturális és sportelfoglaltságok is léteznek. És aki hadra fogható, annak meghatározott munkaidőben dolgoznia kell. A száz százalék állami tulajdonú Duna-Mix Kft. által működtetett nyomdában, varrodában és lakatosüzemben zajlik a rabok foglalkoztatása, de egyebek mellett ők végzik a felújításokat, a takarítást, illetve néhányan részt vesznek külső termelői tevékenységben is.

– Ha mi adunk nekik munkát, nem lesz idejük csínytevésen törni a fejüket – mondja Szakolczai Lóránt bv-alezredes, a kft. ügyvezetője, miközben végigvezet a műhelyeken. – Az értelmes tevékenység kimozdítja a fogvatartottakat börtönmagányukból. Képzésükre is nagy hangsúlyt helyezünk, sokan itt találkoznak először a munka világával. A váci büntetés-végrehajtási intézet minden zárkájában maximális a létszám, mintegy 160 százalékos a túltelítettség, de a már javában zajló börtönépítési programban hamarosan több új börtön építése várható, így a helyzet normalizálódhat. A 800 fős létszámból 330-an dolgoznak. Ez a két évvel ezelőtti állapotokhoz képest 30 százalékkal több. Szeretnénk minél több embert bevonni a képzésbe és a költségvetési foglalkoztatásba.

Természetesen a börtönrádiósok sem maradnak ki a termelésből, nem részesülnek semmiféle protekcióban. Legfeljebb csak annyiban más a helyzetük, hogy képzettségük szerint bonyolultabb gépeket is kezelhetnek, vagy felelősségteljesebb munkát is rájuk lehet bízni. És talán az újrakezdés esélyeit sem játsszák el.

– Itt nyomdában dolgozom, szabadulásom után mégsem szeretnék ebben a szakmában elhelyezkedni – vallja be Medveczki Zsolt, a Rács FM csevegős műsorának vezetője. – Jobban érdekel a média. Úgy tudom, az egyesület terveiben szerepel egy internetes rádió létrehozása, amelyet börtönből szabadultak készítenének. Ebben boldogan részt vennék! Szerintem mikrofonhoz csak az üljön, akinek van mások számára is értelmes mondanivalója. Börtönben persze sajátos a helyzetünk, de egymás közt szóba sem kerül az előéletünk.

Sőt tiszteletben tartják szokásaikat. A muszlim vallású Csikós József (Yusuf) minden további nélkül be tudja tartani a napi öt imaidőt is. Egy légtérben él római katolikus, szabad keresztény, baptista, jehovista és muszlim. Rádiós lévén gondolt már arra, hogy minden vallás „prédikátora” legyen, de csak akkor indít ilyen műsort, ha mindenkihez érthetően tud szólni. Nemcsak önmagának, hanem hallgatóságának is meg akar felelni, és a színvonalból sem szeretne engedni.

– Tizenegy hónap van még hátra a büntetésemből – említi meg a törökül és arabul is beszélő fiatalember. – Szívesen folytatnám a rádiózást odakinn, esetleg egy kommunikációs szakot is elvégeznék, de őszintén szólva ennek nem sok esélyét látom a büntetett előéletem miatt.

A Váci Fegyház és Börtön kultúrkörletében Gáspár János bv. százados, osztályvezető-helyettessel arról is beszélgetünk, hogy fontos szerepet tulajdonítanak az egyedülálló kezdeményezésnek. Sikerükön felbuzdulva több társintézmény érdeklődik a projekt iránt, így a jövőben Egerben, Tökölön és Balassagyarmaton is beindulhatnak a hangadók. Azt pedig már Hajdú Judit alelnök újságolja lelkesen, hogy nemrég nyertek egy pályázaton, így a támogatást az említett intézetek börtönrádióinak beindítására, illetve drogprevenciós műsorok készítésére tudják fordítani, és talán megvalósulhat álmuk egy központi sugárzású adóval kapcsolatban is. Európában elsőként kezdenek el a Facebookon a nagyközönség számára podcastokkal (internetes videókkal vagy rádióadásokkal) üzeneteket közvetíteni a bűnmegelőzésről.

Mint tudjuk, Anglia élen jár a börtönrádiózásban. S hogy az egyesületet nemrég szakmai díjjal jutalmazták, azzal az angolok elismerték a magyarországi törekvéseket is.

BORZÁK TIBOR RIPORTJA
KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELEI

Címkék: Riport