• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Láthatatlan tömeg

Szerző: H. E.
GYEREKET NEVELNI ÖRÖM ÉS BOLDOGSÁG, egyszersmind óriási kihívás és felelősség is – különösen azok számára, akiknek egyedül kell megbirkózniuk ezzel a feladattal. „Mesterségem címere: egyedülálló szülő” címmel rendeztek konferenciát nemrég az Egyszülős Központban, ahol a mindennapok problémái is terítékre kerültek.

Magyarországon ma 300 ezer családban egyetlen szülővel félmilliónál is több gyermek nevelkedik. Ha azokat is sorra vesszük, akik valamilyen formában – például különálló szülőként vagy nagyszülőként – részesei az életüknek, akkor kiderül, hogy bőven millió feletti az érintettek száma – mondta bevezetőjében Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány kuratóriumi elnöke. A családok nagyobb része válás után marad egyetlen szülővel, de magas a fiatalon özveggyé válók aránya is. Sok nőt várandósan hagyja el a párja, s nem ritka az sem, hogy valaki egyedül vállalkozik az anyaságra. 2013-ban már a gyermekek mintegy 47,5 százaléka házasságon kívül született. Száz egyszülős családból közel kilencvenben az anya neveli a gyermeket, de az egyedülálló apák száma sem kevés Magyarországon, jelenleg körülbelül 40 ezer – derül ki az Egyszülős Központ tájékoztatójából. Az egyedülálló szülők legnagyobb problémáit az elszigetelődés, a gyermekekkel kapcsolatos szervezési ügyek, valamint az anyagi gondok jelentik. Az egyszülősség vezető szegénységi kockázat nem csak nálunk, hanem szerte a világon. A miértekre Monostori Judit szociológus kereste a választ a konferencián.

– A társadalom-, a család- és a munkaerő-piaci politikában nem igazán jelennek meg önálló célcsoportként az egyszülős családok, szemben például a nagycsaládosokkal, akik rengeteg kedvezményt élveznek. Leginkább a kétszülős családokéhoz hasonló elbánásban részesítik őket, s ugyanazokkal az eszközökkel igyekeznek a problémáikat is kezelni. Tartja magát az a szemlélet, hogy amennyiben az egyszülős családoknak alacsony a jövedelme, akkor azt a szegénységpolitikán belül kell orvosolni. Miért? Az okokat csak találgatni lehet – mondta a szakember. A gyermeküket egyedül nevelők nem illeszthetők olyan társadalompolitikai célokhoz, hogy például egyre több gyerek szülessen. Vélhetően attól is félnek a törvényhozók, hogy ha külön jogszabályok vonatkoznak rájuk, az visszaélésekre adna lehetőséget: hirtelen megsokasodna az egyedülálló szülők száma, nem kevesen elválnának papíron, vagy úgy tesznek, mintha szétköltöznének.

– Az egyszülők erősen hátrányos helyzetben vannak, hiszen egy jövedelemből gazdálkodnak, ami már önmagában támogatásra méltóvá teszi őket. A férfiak és nők közötti társadalmi különbségeket is enyhíteni kellene kormányzati és minden más szinten – folytatta Monostori Judit. Amikor a férfi eltűnik a családból, nyilvánvalóvá válik, hogy a nő fizetése mennyivel alacsonyabb, s milyen sokat számít, hogy a gyerekvállalás hosszú évei alatt kiesett a munkaerőpiacról. Ezért lenne fontos a kisgyerekes anyukák munkahelyi integrációja. Nem kevésbé lényeges a különélő szülőtől és a tágabb család részéről érkező támogatás. Meg kellene erősíteni az apai szerepeket és jogokat, hogy az apák a válás után is szorosan kötődjenek a gyermekükhöz – vélekedik a szociológus. Ehhez képest a felmérések szerint a gyerekek körülbelül negyede nem kap támogatást a különélő szülőktől.

Az Egyszülős Központban több száz családnak nyújtanak ingyenes jogi segítséget professzionális önkéntesek segítségével személyesen, telefonon, e-mailben. Dr. Sándor Éva ügyvédet főként a gyermektartással kapcsolatban keresik meg.

– Ha a szülők elváltak, meg kell állapítani a tartásdíjat. A bíróság megvizsgálja, hogy ennek milyen indokolt szükségletet kell fedeznie, amihez persze a kötelezett teljesítőképességét is figyelembe veszi. Luxuskiadásokra nem terjed ki a kötelezettség, de olyan jogos igények is felmerülnek, mint a telefon, a számítógép, a sportolási lehetőség, a nyelvóra, egy-egy mozi- vagy színházjegy. Optimális esetben a szülők megegyeznek a gyermektartás mértékéről, s ha ez nem sikerül, a bíróság dönt.

Ám gyakran előfordul, hogy a különélő szülő nem fizet. Ilyenkor a gyermekét egyedül nevelő szülő bírósághoz fordulhat, és kérheti a gyermektartás letiltását. Hat hónapi nem fizetés után kérhető a tartásdíj megelőlegezése az államtól, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, ami jelenleg 28 500 forint. Idehaza az egyszülős családok száma folyamatosan emelkedik, az elmúlt 40 évben megduplázódott. Számos alapítvány és civil szervezet segít megoldani a problémáikat, de mindez kevés. A több százezer családért érdemben csak úgy lehet tenni, ha e mögött kormányzati akarat, támogatás is áll. Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára elmondta: egyelőre valóban kevés intézkedés érinti kiemelten a gyermeküket egyedül nevelő szülőket. Ezek között említette az emelt összegű családi pótlékot – ami csupán havi 1500 forinttal magasabb, mintha két szülő nevel egy gyereket –, a családi adókedvezményt, az előnyt a bölcsődei felvételnél és az ingyenes gondozást, a térítésmentes óvodai, általános iskolai étkezést, valamint a 2015 óta számukra is elérhető családi otthonteremtési kedvezményt, a csok-ot. Az egyszülők azonban további intézkedésekre számítanak, hiszen sokan közülük nem tudnak élni a lehetőségekkel, egy keresetből szinte lehetetlen igénybe venni a családtámogatási kedvezményeket.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE

 

Címkék: Családi kör