• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Sarcolt multik, magyarok

Szerző: Hardi Judit
Különadót vetne be és még egy sor változtatást vezetne be a kormány, ami a külföldi kiskereskedelmi láncokat érintené. A javaslatcsomag – hogy szépen fogalmazzunk – nem aratott osztatlan sikert az iparági szereplők között.

Illusztráció
Fotó:
Kállai Márton

Nem csak a külföldi, de a magyar élelmiszerláncok sem értenek a csomag minden részével egyet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség véleménye szerint a legtöbb intézkedés hátrányos megkülönböztetés az érintett láncokkal szemben, sőt úgy gondolják, ezek egy része a vásárlók kárára is válna.

Milyen változásokat szeretne a kormány? Például kötelező létszámbővítést. Abban az esetben, ha a kereskedelmi lánc úgy dönt, nem vesz fel új alkalmazottat, mert nincs rá szükség, akkor befizetheti a fel nem vett munkavállaló után a mindenkori bérminimum 60 százalékát.

Magyarul: vagy súlyos adót fizet, vagy felvesz olyan embert, akire semmi szükség nincs. Zs. Szőke Zoltán, a Coop áruházlánc vezetője szerint ezzel a magyar, munkaerőhiánnyal küzdő láncok is rosszul járnának, hiszen a multik tőlük csábítanák el a munkaerőt.

Korlátoznák a reklámköltés mértékét is, ami nem haladhatná meg a 0,5 százalékot. Ezzel gyakorlatilag az ingyenes reklámújságokat tiltanák be, de a multik saját honlapján is tiltaná a reklámozást.

Visszatér a javaslatcsomag a vasárnapi boltzárhoz is: kötelezővé tenné, hogy a dolgozóknak havi minimum két szabadnapot biztosítsanak, illetve annak, aki a hét utolsó napján dolgozik, 100 százalékos bérpótlékot kell fizetni. Több szöveg kerülne a termékekre: az év eleji élelmiszerbotrány hozadékaként rá kell írni a termékre, ha azt külföldön eltérő összetétellel hozták forgalomba.

A határozattal kapcsolatban végső döntés még nincs, esélyes lehet, hogy mivel az EU-s joggal ellentétesek ezek a szabályozások, a kormánynak újabb „harca” lesz Brüsszellel. Tisztában van ezzel a Fidesz is, sőt egyes elemei párton belül is aggályosak, még Kósa Lajos is úgy nyilatkozott, a reklámokra fordítható összeg korlátozásával ő maga sem ért egyet, mert az sértené a gazdálkodás szabadságát.


(Keddi lapzártánk után, április 19-én terjedt el a hírportálokon az értesülés, amely szerint a vitatott tervezetet mégsem nyújtja be a kormány a parlamentnek - részletek itt)