Az űrből is látszik az ürülék

Földünk legnagyobb pingvinjei költeni az antarktiszi jégre járnak. Ez a faj az egyetlen, amelynek költése a kíméletlen déli-sarki jégen zajlik. Tehát télen érkeznek ide, amikor a hőmérséklet –50 Celsius-fok körüli. A családok hosszú, igen fáradságos utat tesznek meg a tenger jegén, majd a nőstények mindössze egyetlen tojást raknak, amelyre a hím vigyáz. A következő nyolc hónapon át a kolónia nagy része itt marad.

Az embertelen időjárási viszonyok miatt a biológusok nehezen tudják megfigyelni a császárpingvinek költését és feltérképezni a költés helyét. Ám a pingvintelepekről a vörösesbarna ürüléküktől szennyezett jég is árulkodik. A pingvinguanó által hagyott nyomok akkorák, hogy míg maguk a madarak nem, az ürülékük a műholdfelvételeken is jól kivehetők. A műholdképek segítségével a szakemberek az Antarktisz parti jegének 90 százalékát fel tudták térképezni. A képek 38 császárpingvin-kolóniát mutattak – ezek közül tíz eddig ismeretlen volt, a már ismertek közül hat új helyre költözött, hatot pedig nem találtak a képeken. Bolygónkon mintegy 200–400 ezerre tehető a császárpingvinek száma.