Tiltottak és betiltottak

Bizarr ötlet, de igen szellemes: a Magyar Kultúra Napját úgy ünnepelte a Duna Televízió, hogy a szocialista rendszer által betiltott művekről tartott kerekasztal-beszélgetést. Irodalomtörténészek és egy érintett, Bródy János szövegíró elevenítették fel a néha komikusan ostoba, máskor meg egészen cinikus cenzori döntéseket. De aki megélte ezeket az időket, minden kerekasztal nélkül is sorolhatja az emlékeit.

Meglepő, hogy mi mindent voltak képesek betiltani, illetve nem kiadni 1949-től negyven éven át. Leányregényeket, mint például a Cilike sorozat, mert este imádkoztak a benne szereplő gyerekek. A két háború közötti nyugati bestsellereket, mint például az Árvíz Indiában-t, merthogy dicsőíti (?) a gyarmatosítást. Megcsonkították Karinthyt, Kosztolányit, de még az Egri csillagokat is átírták. Nem adták ki az emigráns írókat: Márai, Faludy, Zilahy így itthon nem létezett. Évekre elhallgattatták Szabó Lőrincet, Németh Lászlót, Szabó Magdát, majd később Csurkát, Csoórit, Konrádot, Nagy Gáspárt. Utóbbinak a verse miatt, amelyben Nagy Imrére célzott, egy folyóirat egész vezetőségét kirúgták.

És sorolhatnánk, hiszen ezek csak azok, amelyek kapásból jutnak eszünkbe. Meg a sok-sok ökörség, amin ma már nevetünk, de akkoriban mélyen elkeserítetttek. Például, hogy az Illés együttes Barbara című slágere reakciós, mert a Barbarossa-tervre emlékeztet, ami a Szovjetunió megtámadásának fedőneve volt...

A témával kapcsolatban még többet olvashat a Szabad Föld január 29-én megjelenő 4. számának 40. oldalán.