Nem segített a nácikon

Más nézet úgy tartja: a kehely, amelybe a Megváltó vérének a keresztről lehulló cseppjeit felfogták. És akadnak egészen más tárgyra utaló hiedelmek is. De abban minden Szent Grál-hívő egyforma, hogy misztikus hatalmat tulajdonít az eltűnt ereklyének és reméli a megtalálását.

Heinrich Himmler, az SS vezetője is hitt a mítoszban, és mindent megtett felkutatására. Ami azért különös, mivel Himmler hírhedt volt vallásellenességéről és különösen gyűlölte a katolikus egyházat. Egy spanyol történész most megjelent könyvében beszéli el a történetet, amelyet saját kutatásával támaszt alá.

Hitler 1940 októberében meglátogatta Francót, mivel azt remélte, egyébként sikertelenül, hogy a spanyol diktátort is be tudja vonni a háborúba. A találkozáson részt vett a német SS vezetője, Heinrich Himmler is. Hitler bizalmi emberét a spanyol sajtó a katonáival a közeli montserrati apátságba hosszú sétákat tevő, kultúra iránt érdeklődő politikusként mutatott be, aki szívesen beszélget a szerzetesekkel is.

Azt azonban a sajtó sem tudta, hogy Himmler valójában a Szent Grálra vadászott az apátság falai között, és okkult kommandója minden követ megmozgatott, hogy megtalálják a csodafegyvert. Az SS Reichsführer ugyanis azt remélte, hogy a grál által adott természetfeletti erők segítségével a németek megnyerhetik a háborút. Himmler ugyanis abban hitt, hogy Jézus egyáltalán nem volt zsidó és árja ősökkel rendelkezett. A Richard Wagner által írt Parszifál-opera bűvöletében kereste fel a montserrati kolostort. Ugyanis a középkori trubadúrok által inspirált zeneszerző alkotása szerint az ereklye a „Pireneusok nagyszerű kastélyában, Montsalvatban található”. A nácik ennek alapján úgy gondolták, hogy Montsalvat nem lehet más, mint Montserrat, ráadásul ezt alátámasztotta az a katalán népdal is, amely szerint ott található az „élet titokzatos forrása”.

De minden törekvés hiába volt: a grál nem került elő, és a nácik elvesztették a háborút.