Mi lehet a megoldás? Akinek van rá pénze, legjobban teszi, ha egyszerre vagy fokozatosan korszerűbbekre és energiatakarékosabbakra cserélteti a nyílászárókat. Ez a legtöbb háztartásban vágyálom, marad tehát jobb híján a meglévő ablakok, ajtók szigetelése. Gyerekkoromból emlékszem, amikor kemény télen rongyokkal tömködtük körbe az ablak környékét, sőt éjjelre az ajtóét is. Szerencsére ma már nem kell ehhez a módszerhez folyamodnunk, de azért akadnak falusi házak, ahol még most is alkalmazzák. Az elöregedett ablakok, ajtók ugyanis gyakran olyannyira megvetemednek, hogy már a zárásra is alig alkalmasak. Nos, nem érdemes sokat gondolkodni, el kell menni egy barkácsboltba, hogy megtudjuk, milyen szigetelőanyagok jöhetnek szóba. Egy biztos, érdemes rá költeni, mert nem kerül annyiba, amennyivel többe kerülne a fűtés.
A széles hézagok kitöltéséhez a PUR habok használhatók, keskenyebb résekhez pedig szilikonos szigetelőmasszák a megfelelőek. A PUR habok jó tömítő- és szigetelőanyagok, kinyomásukat követően, miután megszilárdulnak, megnő a térfogatuk. Ezért a réseket nem kell teljesen kitölteni, mert a habosodó anyag duzzadásakor kitölti a teret, még ki is türemkedik. A felesleg éles késsel levágható. A hab általában érzékeny az UV-sugárzásra, ezért ha hosszabb ideig intenzív napfény éri, lebomlik. Ez ellen is tehetünk: bevakoljuk vagy az ibolyántúli sugárzásnak ellenálló habot veszünk, mert már ilyen is kapható.
A tok menti kisebb hézagokba préselhetünk akril vagy szilikon tömítőanyagot is. E célra olyan maszszák jöhetnek számításba, amelyek jól tapadnak a porózus falhoz is, tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, és ha szükséges, be is festhetők. Ezek nedvesség hatására szilárdulnak meg néhány nap alatt. Kinyomópisztollyal bármelyiket könnyű kellő mélységben a résbe préselni, felületük nedves műanyag lappal elsimítható. A tok körüli réseket érdemes kívül-belül szigetelni. Szigetelőanyagként rugalmas szilikonmassza vagy szilikongumiból készült tömör, illetve üreges tömítő idomok, esetleg habcsíkok is szóba jöhetnek. Ezeket a tömítéseket szélesen és keretszerűen kell felhelyezni, és nagyon fontos, hogy egyenletes, ép, sima felületre kerüljenek. Ha túl egyenetlen a felület és a rések szélessége nagyon változó, akkor célszerűbb kinyomható szilikongumival kitölteni őket, mert a vastagon kinyomott massza az ablakszárnyak becsukása után teljesen kitölti az egyenetlen réseket, miközben a feleslege kitüremlik az egymásra csukódó felületek közül. A tömítőanyag kinyomását követően a ráterített vékony polietilén fólia megakadályozza az anyag tapadását, a tömítés felületét pedig simává teszi. Kötéséhez általában 24 óra szükséges, és a fólia eltávolítása után a réstömítés oldalait éles késsel egyenesre lehet vágni. Előnye, hogy a képlékeny anyag jól követi a szélsőségesen változó méretű réseket is, és csukott állapotban nem okoz nyomófeszültséget a nyílászárók szerkezetében. Kissé hosszadalmas a kivitelezése és nehéz a felesleges anyag egyenes vonalú levágása, ám jól záródó tömítést eredményez.
Ennél gyorsabb a különféle öntapadó résszigetelő idomok felhelyezése, melyekből bőséges a választék és különféle méretben kaphatók. Ezeket is csak letisztított, nem málló és kellően sima felületekre lehet jól felragasztani. Előtte a festett felületeket erős zsíroldó hatású mosogatószerrel tisztítsuk meg, majd töröljük szárazra. Ha a hordozófelület rücskös, tisztítás előtt közepesen szemcsés csiszolópapírral koptassuk simára.