Szakmát tanul a gyerek

– Nehéz ezekben az iskolákban tanítani, főleg úgy, ha még a nyolcvanas években bevált, klasszikus pedagógiai módszereket alkalmazzák – véli Nagy László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet igazgatója. Az intézet 2003-ban indította el szakiskolai fejlesztési programját, amelynek célja megszüntetni a katedra mögül magyarázó tanár szerepét, ehelyett csoportmunkára és önálló, aktív tanulásra készteti a diákokat. Nemcsak a lexikális tudást szeretnék fejleszteni, hanem a képességeket, főleg a tanulási képességet, az önbizalmat és a csoportmunkára való alkalmasságot. Jelenleg a szakiskolai tanulók fele vesz részt a programban.
Az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól, valamint az intézet által kiírt pályázatokból pénzt lehet kapni az átképzésekre és oktatási segédeszközök fejlesztésére, másrészt kidolgozott módszertani anyagokhoz lehet jutni.
– A korábbi felmérések szerint az alsó tagozatban még jó az iskola hatékonysága, de utána valamit elrontunk – véli Hámoriné Váczi Zsuzsa, az Oktatási és Kulturális Minisztérium osztályvezetője. – Ez egyértelműen kiderült, amikor 2000-ben átfogó felmérést készített az unió a közoktatás hatékonyságáról. Míg a megtanult ismeretek visszaadásában élen jártak a magyar gyerekek, azok gyakorlati alkalmazásában már egyáltalán nem.
A felmérés hatására indult el a hazai pedagógusok átképzése, amelyhez pénzt az Európai Unió adott. Az egyik törekvés szerint alkalmassá kell tenni a tanulókat arra, hogy egész életükben tanuljanak. Stabillá kell tenni az olvasási készséget, a számítógép-használatot, a nyelvtudást és az együttműködési képességet. Másrészt egyenlő esélyt kell teremteni minden tanulónak az oktatásban. Az integrált oktatás együtt neveli-tanítja a gyengén látó, a mozgáskorlátozott, a beszédfogyatékos, a pszichés fejlődési zavarú gyerekeket a többiekkel.
„Azt gondolom, hogy egy sajátos nevelést igénylő tanuló az osztályban visszahúzza a jó képességű gyerekeket.” Ez volt az általános szülői vélemény Kisújszálláson is, amikor először került szóba az új oktatási program bevezetése. Aztán egy szemléletformáló, harmincórás, ingyenes tréningen több szülő is részt vett, és megváltozott a véleményük. Most már úgy gondolják, fontos az együttnevelés, és nem igaz, hogy a hátrányos helyzetű vagy fogyatékos gyerek visszahúzza a többieket. A kisújszállási szülői klub tagjai nyomást gyakoroltak a helyi Kossuth Lajos Általános Iskolára, hogy vezesse be az úgynevezett kompetencia alapú tanítási programok egyikét. Az új program reális tananyagmennyiséget ad át, csoportokat alkotva együttműködésre készteti és aktívan foglalkoztatja a tanulókat. Gönczi Károly, a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium tanára azt tapasztalta, hogy könnyebb így az átmenet az óvodából az iskolába, kevesebb kudarc éri a gyerekeket és felszabadultabbak az órák.
Jövőre jóval több, a hazai forrásokkal együtt 170 milliárd forint jut az oktatásfejlesztési program folytatására. A mérhető eredményekre még jó néhány évet várni kell, hiszen Finnországban – oktatási szempontból Európa mintaországában – 1973-ban kezdték el pedagógiai reformot, de átütő sikereket csak 2000-ben tudtak felmutatni.
A magyar pedagógiai módszertani korszerűsítés célja, hogy ne vesszen el egyetlen gyerek sem, bármilyen képességekkel és bárhonnan is érkezik az iskolába. Amikor pedig távozik onnan, jól használható szakképzettséggel induljon tovább.