Teszt-vesz sarok

Bár jó néhány pohárral rákentem már a fokhagymás lángosra, mégsem jutott soha eszembe, hogy a tejföl hungarikum. Pedig az! Ilyen savanyított tejterméket csak nálunk gyártanak, más európai országban nem. Manapság már igen kevesen állnak neki köpülni, ezért érdemes fellapozni a Magyar Élelmiszerkönyvet, mely szerint a tejföl olyan termék, amelyet tejből – tejszín vagy vaj hozzáadásával –, homogénezéssel és tejsavbaktérium színtenyészettel alvasztva készítenek. Jó esetben simán folyó, kellemesen savanykás, tejszínes ízű masszát találunk a pohárban. Rossz esetben a kefirre emlékeztető, savóban úszó elegyet.
„Kísértetekre”, azaz utánzatokra is lelhetünk a bevásárlóközpontok polcain. A tejek közül ugyan már száműzték a melléktermékekkel „dúsított”, úgynevezett reggeli italt, ám a tejfölök közt megbúvik még egy-egy frissföl. Ez utóbbit gazdaságossága miatt ajánlja a Tesco – 450 grammot 166 forintért árulnak. A tej és 18 százalék növényi olaj felhasználásával kevert frissfölt olajos utóíze teszi feledhetővé. (Ráadásul kevesebb fehérjét s több szénhidrátot tartalmaz, mint versenytársai.) Mindössze 23 forinttal drágábban tehettük kosarunkba a Kunsági élőflórás tejszínkészítmény ugyanekkora dobozát – ebből kellően tömör, de nem túl savanyú krémet kanalazhatunk. Ugyancsak a mezőny derékhadát alkotta a Parmalat terméke, melynek felirata nagyvonalúan azt ígérte: megvalósíthatjuk vele gasztronómiai álmainkat.
A legkellemesebb meglepetést a Bakony névre hallgató – a többi megkóstolthoz hasonlóan 20 százalékos zsírtartalmú – tejföl jelentette, ez volt a legkrémesebb állagú, s ízében némi vajas árnyalatot véltünk felfedezni. A bakonyi tejfelt mérték a legdrágábban: nem egészen 2 deciért 125 forintot ütöttek be a kasszánál. A csomagolására szolgálatkészen azt is ráírták, hogy 10 dekagramm belapátolásával fedezzük a napi kalciumszükségletünk 16 százalékát, B12-vitaminból pedig a napi adag felét.