Jogi esetek

Heti esetünkben egy csőről lesz szó, méghozzá egy szennyvízzel teli, büdös és elrohadt csőről – ebből az élelmesebb olvasók azt is leszűrhették már, hogy szomszédvita van a terítéken. Az emlegetett cső egy volt önkormányzati bérlakásban vezetgette a második emeleti lakások szennyvizét, keresztül az első emeleti lakás toalettjén – konkrétan az ülőke fölött, a plafontól ötven centire a vezeték vett egy kilencven fokos kanyart, ahol beleállt a falba. Mivel a cső már szép kort megért, folyt, csöpögött és szaglott.
Az alsó lakás senyvedő lakói korábban bérlőként éltek az ingatlanban, majd a kilencvenes évek elején, az önkormányzati bérlemények kiárusításakor jutányos áron hozzájutottak a tulajdonjoghoz. A cső már akkor is ott volt, ahol most. Miután a volt bérlők tulajdonába került a lakás, felszólították a felső szomszédokat, hogy az elavult technikai megoldást – vagyis hogy az ő szennyvízvezetékük áthalad az alattuk lévő lakáson – szüntessék meg. Vezessék a szennyvizet, ahova akarják, de távolítsák el az alsó szomszéd légteréből.
A felső szomszédok természetesen erre nemigen hajlottak, mivel a változtatás jelentős költségekkel járt volna, így per lett a dologból. Alsó szomszéd arra hivatkozott, hogy mivel a cső a fölső lakáshoz tartozik, annak gazdája jogosulatlanul használja az ő ingatlanát, amikor a trutyiját azon vezeti keresztül. A fölső lakás tulajdonosai ellenben azt hangsúlyozták, hogy a cső már ezer éve megvan, sőt már akkor is megvolt, amikor szomszédjuk a lakást jutányos áron megvásárolta az önkormányzattól.
A bíróságnak a következőket kellett mérlegelnie. A cső állapota kárveszéllyel fenyeget-e, s ha igen, kinek kell ez ellen tennie, és mit? A vezeték a felső lakás tulajdonosainak érdekét szolgálja, de kinek áll tulajdonában? A második kérdésre könnyebb volt a válasz, mivel a társasház alapító okiratából kitűnt, hogy ezek a csövek a lakók közösségéhez tartoznak, tehát sem nem Alsó, sem nem Felső szomszédé a cső, hanem az összes lakóé együtt. Át kell-e a lakóközösségnek alakítania a csövet úgy, hogy az a falban fusson, és ne Alsó szomszéd légterében? Figyelembe véve, hogy a jelenlegi megoldás valóban csökkenti az ingatlan értékét, és valóban kizárólag Felső szomszéd érdekét szolgálja, már-már igent mondanánk. Csakhogy Alsó szomszéd nagyon is jól tudta, amikor megvette a lakást, hogy annak megvan ez a kis difije, ugyanis már évek óta benne lakott.
A bíróság végül arra jutott, hogy emberünk nem kérheti az átalakítást sem Felső szomszédtól, sem a lakóközösségtől, mivel már így vette a lakást, és az ár is ehhez mérten alacsony volt. Amennyiben úgy érzi, hogy átverték a lakás vásárlásakor, akkor perelheti az önkormányzatot, de ezt valószínűleg elvesztené. Ugyanakkor a bíróság hangsúlyozta, hogy a légterében való szennyvízelvezetést tűrni köteles, de hogy a cső szivárogjon is, azt már nem, ezért a vezeték kijavítását a lakóközösségtől kérheti.