Szülők nélkül is megy?

Szerencsések azok a fiatalok, akik kimagasló tehetségüknek vagy épp szüleik széles ismeretségi körének köszönhetően álláshoz jutnak. A kevésbé tehetős családok gyermekei előtt nem mindenkor nyílik lehetőség a szakvizsga megszerzéséhez – például a jogi vagy az orvosi egyetemen –, ez ugyanis további három év taníttatást jelent. Vagyis mire az ifjú doktorból piacképes szakember lesz, lassan betölti a harmincadik évét, a szülők pedig évekig nyöghetik a képzésre felvett hitel részleteit.
De akadnak ellenpéldák is. Orsós Adrienn egy bihari faluban cseperedett fel, iskolás korában mindig az utolsó padban ült, méghozzá egyedül, mert roma származása miatt tartózkodtak tőle a társai. De nem keseredett el, hanem tanult kitartóan. Felvették a debreceni Tóth Árpád Gimnázium Arany János tehetséggondozó osztályába, ahol a legjobbak közé került. Amikor apját és az öccsét lopással gyanúsították az egyik bevásárlóközpontban, elhatározta, hogy ügyvéd lesz. Az álma valóra vált, méghozzá úgy, hogy mindent a saját erejéből ért el, a szülei ugyanis nem tudták taníttatni. A legmagasabb ösztöndíjat kapta, közben vasalást, takarítást vállalt, némi szociális juttatást is kapott, a kollégiumért pedig a minimális összeget fizette. Most a szakvizsga előtti utolsó évet tapossa, bojtár egy ügyvédi irodában. Sokat kellett talpalnia, amíg olyan ügyvédre talált, aki nem kért előre egymillió forintot a háromesztendős gyakorlatért. Ez ritkaság. Abban állapodtak meg, hogy nyolcvanezer forint lesz a havi bére, cserébe reggeltől estig dolgozik. Egyszerű jogászként, angol és német felsőfokú nyelvvizsgával egy jobb cégnél is elhelyezkedhetett volna. De ahhoz, hogy ügyvéd, bíró, netán ügyész legyen, szakvizsgát kell tennie.
Adrienn szerint egyre több az olyan fiatal, akiknek a szülei nemcsak a vizsgákért fizetnek, hanem még autót és lakást is vesznek a gyereknek. Ez azért is bosszantó, mert például az idén végzett gyógyszerészek közül csak 10 százaléknak, a fogorvosok 20 százalékának támogatja az állam a szakmai továbbképzését. A márciusban megállapított rezidensi keretszámok miatt a nyáron diplomázott fogorvosok 43 százaléka munka nélkül maradt. Az állami támogatás szigorítása miatt pedig nem csoda, ha egyre több medikus akar az egyetem elvégzése után külföldön állást vállalni. Egy friss felmérés szerint a hallgatók 70 százaléka erre készül.