Mindhalálig Lisl

A naptár 1929-et mutat. Hollywoodban kiosztják az első Oscar-díjakat, és Marlene Dietrich már tanulja fess Lola szerepét A kék angyalban. New Yorkban kirobban a tőzsdekrach, és ezzel kezdetét veszi az addigi legnagyobb világválság. Josephine Bakert – hogy megelőzzék a közszemérem elleni vétséget – nem engedik fellépni Németországban. Ezenkívül az Egyesült Államokban a világ legszebb lányának választják Miss Ausztriát, Lisl Goldarbeitert, akit erős családi szálak fűznek Magyarországhoz.
Elsősorban Lisl unokatestvérének, Tenczer Mártonnak köszönhetjük, hogy fennmaradt ez az édes-bús XX. századi, osztrák–magyar regényes életút. A zsidó származású szegedi fiú a magyarországi vallási üldözések miatt Bécsben tanult mérnöknek. Villamosjegyre sem költött, hogy az így megtakarított pénzén kamerát vegyen, és hódolhasson a filmezés iránti szenvedélyének. Egyetlen fő témája van: Lisl ül, Lisl áll, Lisl nevet, Lisl szomorú. A fiú halálosan szerelmes volt sugárzóan gyönyörű kuzinjába. Egy bécsi lapban olvasta a Miss Ausztria szépségverseny felhívását, és beküldte a szerkesztőségbe a lány fényképét. Lisl hatszáz versenyző elől vitte el a pálmát.
A rendkívül szerény lány élete egy csapásra megváltozott. Zsidó édesapja kis divatáruboltja szerény megélhetést biztosított a családnak, de egyetlen lányát kereskedelmi iskolába járatta, angolul és franciául taníttatta. Katolikus édesanyja annak idején hat évig várt, hogy hozzámehessen a szeretett férfihoz. Ebből a védelmező, meleg családi légkörből indult el Lisl a világhírnév felé. A párizsi Miss Európa versenyen az osztrák lány második lett (érdekesség, hogy a korona a magyar szépségkirálynő, Simon Böske fejére került). Májusban az európai országok legszebbjei hajóra szálltak, hogy a texasi Galvestone-ban versenyre keljenek a Miss Universe címért. A zsűri 1929-ben egyhangúlag a kék szemű, félhosszú, hullámos, barna hajú Lislt választotta.
Bár a hollywoodi filmszerepeket kategorikusan visszautasította, a meghívásoknak eleget téve Lisl ezután sokat utazott. Ez a felhajtás elsodorta egymástól az egykor szoros szálakkal kötődő unokatestvéreket.
Számtalan kérőt kikosarazva a lány végül feleségül ment egy selyemnyakkendő-gyáros család sarjához. A bécsi aranyévek az Anschlussig tartottak, amikor is Hitler Ausztriát Németországhoz csatolta. A férj zsidó származása miatt menekülni kényszerültek. A férfi végül elhajózott Amerikába, de Lisl nem tartott vele, nem akarta magukra hagyni szintén veszélyben élő szüleit. Goldarbeiterék felszámolták bécsi életüket, és Szegedre költöztek, a családjuk közelébe. Innen vitték el Lisl édesapját és a Tenczer családot a gettóba.
Amikor Márton hat év hadifogság után, 1948-ban hazaérkezett, boldogan vette tudomásul, hogy élete szerelme, a negyvenhez közeledő szépasszony Lisl az ő házassági ajánlatára – egy indonéz ültetvényessel és egy amerikai tiszttel versengve – mondott igent. Majdnem ötven évig éltek együtt Budán. Mikor az asszony elment, férje fájdalmas emlékkönyvet írt róla Szerelmem, Lisl címmel. Nemrég Márton is távozott közülünk. De megmarad nekünk Forgács Péter rendező két éve forgatott dokumentumfilmje, A szépség útja – benne Tenczer Márton réges-régi fekete-fehér kockáival. És a szépséges Lisl újra életre kel, amint épp ül, áll, nevet vagy szomorú…