Mindennapra egy verés?

Emlékeznek Simek Kittire, aki öt évvel ezelőtt közvetlen közelről lőtte fejbe alvó nevelőapját? A férfi hosszú ideje bántalmazta őt és rákbeteg édesanyját, és a fiatalkorú lány nem látott más menekülési utat maguk előtt. Előre kitervelt gyilkosságért 2 év 2 hónap börtönre ítélték, ám Mádl Ferenc köztársasági elnök kegyelmet adott neki.
Cs. Bélánét évekig acélbetétes bakanccsal rugdosta, ököllel ütötte férje, sőt a nő édesanyját megvakította, két pici gyereküket is verte a részeges, játékgépező férfi. Béla korábban saját bátyját vasvillával nyomorította meg. Egy újabb családi cirkusznál az asszony kést ragadott, amikor férje fojtogatta. A részeg családfő a szőnyegben megbotlott, és a késbe zuhant. A mentő kiérkezéséig a nő mesterséges lélegeztetéssel próbálta életben tartani, de hiába. Banki kölcsönből temette el a férfit, akinek nagyobbik fia nyolcesztendős korára megőszült az elszenvedett brutális mindennapoktól. Az asszonyt két év börtönre ítélték. Simek Kitti után néhány hónappal ő is kegyelmet kapott Mádl Ferenc köztársasági elnöktől.
Döbbenetes a szám: hazánkban a családon belüli erőszak minden ötödik nő mindennapjainak a része. Sokáig így élt Simek Kitti és Cs. Béláné is. A 17 és 24 év közötti, még könnyen befolyásolható lányok a legveszélyeztetettebbek. Meghatározó a gyerekkorban átélt családi brutalitás élménye: aki ebben nőtt fel, nem érzi megbocsáthatatlan bűnnek, ha a párja lekever egy pofont.
Magyarországon nincsenek megfelelő jogszabályok a hatékony fellépésre, és azok a szakemberek, akik az áldozatokkal kapcsolatba kerülnek, általában nem eléggé képzettek – vélekedik Álmosd Róbert, az Amnesty International Magyarország igazgatója. Úgy látja, hogy néhány intézkedésen túl semmi érdemi nem történik ezen a téren, noha 2008-ban mintegy száz nő halt meg családon belüli erőszak következtében.
A semminél azért előbbre kerültünk az elmúlt években. Az Országgyűlés 2006-ban megszavazta a távoltartás jogintézményét. Ennek elrendelése esetén az érintett köteles a bíróság által meghatározott lakást elhagyni, és attól, illetve a meghatározott személytől, annak lakó- és munkahelyétől, az általa látogatott nevelési, egészségügyi intézménytől távol maradni. A gond „csupán” az, hogy nem működik hatékonyan. Ugyanis több napba telik, mire az ügyészség javaslatára a távoltartás kiszabható.
Ne kérdezzék, mi történik eközben a feljelentést tett asszonnyal…
Külföldi jó példákat látva végre a magyar törvényalkotók is a szigorítás mellett döntöttek, év végére elkészült és a parlament elfogadta a családon belüli erőszak elleni jogszabályok tervezetét. A legfontosabb változás az, hogy a rendőrnek joga lenne 3-10 napra azonnal kitiltani az otthonából azt a családtagot, aki erőszakoskodik a többiekkel. Ha az eltiltást nem tartja be, akkor erővel is megakadályozhatják, hogy hazamenjen. Ez idő alatt pedig a bíróság gyorsított eljárásban tárgyalná az ügyet.
Jól hangzott. Mindaddig, míg jelenlegi köztársasági elnökünk, Sólyom László „vissza nem dobta” a törvényt, mondván, az „aránytalanul korlátozza a tartózkodási hely szabad megválasztását”.
Biz’ isten meghallgatnám Simek Kitti és Cs. Béláné véleményét! Akik talán aznap este nem váltak volna gyilkossá, ha már akkor létezett volna egy törvény, amely igenis korlátozza egy részeg, brutális férfi mozgásszabadságát. Ha akkor úgy érezték volna, hogy csak egy telefonhívás, és érkezik a segítség.
Ne legyünk igazságtalanok: Sólyom Lászlónál is létezik kegyelem. Csakhogy, egyelőre úgy tűnik, a bántalmazóknak. Folyt. köv.

SZÁMSZERŰEN
1. A partnerüket megölt férfiak bírósági aktáiból az esetek 80 százalékában tudható, hogy a gyilkosságot hosszan tartó bántalmazás előzte meg.
2. A rendszeresen megvert nők 55, a szexuális erőszakot megélt nők 44 százaléka a támadás során súlyos sérüléseket szenvedett el.
3. A családon belüli erőszak áldozatainak több mint negyedét akkor is megverték, amikor terhes volt.
4. A bántalmazott nők átlagosan három-négy alkalommal térnek vissza a kapcsolatba, mielőtt végleg ki tudnak lépni belőle.
5. Az első segélykérést átlagosan negyven verés előzi meg.Svédországban és Amerikában?

HALLÓ. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálathoz napi átlagban 180 hívás fut be. A 06-80/205-520 ingyenesen hívható számot 74 százalékban nők és 26 százalékban férfiak hívják, valamint növekszik az idősek és a fogyatékkal élők sérelmére elkövetett bántalmazással jelentkezők száma.

Pofonok völgyében
Háromszor törte el az orrcsontomat – pityeredik el a fiatal nő, s ömlik belőle a panasz. Nehogy megemlítsem az igazi nevét, kérlel, mert a volt barátjának komoly kapcsolatai vannak, jó cimborája például a körzeti megbízott. Az asszony havonta hosszabbíttatja meg a távoltartást, mert attól retteg, a korábbi párja – aki szerencsétlenségére a szomszéd házba költözött – megint beleköt és elnáspángolja. Mikor együtt éltek, robusztus embere a lakásból is alig engedte ki párját, s folyton féltékenységével gyötörte. A bosszúvágyó férfi még most, így távolról is szemmel tartja, néha üzenget – ennyi épp elég, hogy az asszony rettegésben éljen. „Hogy kezdhettem megint egy ilyennel?” – töpreng az áldozat. Hiszen az előző meg a kettővel korábbi társa is éppen ilyen volt: a szerelemből ütések és rúgások segítették kijózanodni a nőt. Az egyik párja a karját törte, a másik megpróbálta elütni autóval. Aztán jött a következő agresszív hím…
Nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba, tartotta az ókori filozófus, de a bántalmazott asszonyok sorra megcáfolják ezt a mondást. Akadnak, akik újra és újra egy „pofonokkal érvelő” zsarnok mellett kötnek ki. Hiába figyelmeztetik az ismerősök, barátok, hogy vigyázzon, mert a kezdetben udvarias, széptevő férfi a lelke mélyén egy erőszakos vaddisznó, a nő újra igent mond. A brutális férj persze azzal védekezik, hogy az asszony „kiprovokálja” az ütlegeket. A lélekgyógyászok szerint azok a nők választanak sorra rosszul, akiknek kevés az önbizalmuk, sérült az önbecsülésük. Egyenesen úgy érzik, hogy ők csak ezt érdemlik.
S valóban, beszélgetőtársam újra a könnyeit nyeli. Most azt meséli, hogy a múltkor meglátogatta az apját. A lány véletlenül a földre hamuzott a konyhában, szülője pedig úgy felfortyant ezen, hogy a gyereke nyakának esett. Ilyen a család, ilyen egy férfi – így szólhatott az első kemény lecke, amit az életről tanult a lány. S azóta is tűri a balegyeneseket.