Ipari vagy hobbiszikra?

A kibontakozó perben a károsult azzal érvelt, hogy ő minden tűzvédelmi hatósági előírás megtartása mellett, szakszerűen végezte a munkáját. Valóban nem jelentette be a biztosítónak, hogy garázsában ezentúl vállalkozás keretében végez a korábbihoz hasonló tevékenységet, de ez nem hatott közre a baleset bekövetkeztében. A polgári törvénykönyv az ehhez hasonló tájékoztatást csak akkor teszi kötelezővé, ha a felek ezt a szerződésben kikötik – márpedig ebben az esetben nem tették.

A biztosító arra alapította álláspontját, hogy a polgári törvénykönyv általában előírja a szerződő felek számára, hogy működjenek együtt, és a szerződést illető lényeges körülményekről tájékoztassák egymást. Igaz ugyan, hogy a biztosítási szerződésről szóló külön szabályok között már az áll, hogy a lényeges körülményekről szóló tájékoztatási kötelezettség csak akkor áll fenn, ha ez a szerződésben szerepel. De végeredményben ez a szabály is kimondja, a biztosítónak nem kell fizetnie, ha a károsult nem tudja bizonyítani, hogy az a körülmény, amit elhallgatott, nem játszott szerepet a káresemény bekövetkeztében.

Kellett volna-e jeleznie a lakatosnak a biztosító felé, hogy iparszerű vállalkozási tevékenységet visz a garázsában, amikor erre a szerződése nem kötelezte? A bíróság úgy döntött, hogy az általános szabályt veszi figyelembe: a használat módjában bekövetkezett változások kihatással voltak a biztosító által viselt kockázat mértékére, ezért az iparszerű vállalkozói tevékenységre külön biztosítást kellett volna kötni. Mivel a kár az ipari munkával szoros összefüggésben következett be, ezért a biztosítónak a lakásbiztosítás alapján nem kellett azt megtérítenie.