Megállítható a hiperaktív gyerek?

Szétszórt a kisdiák, a figyelme elkalandozik, állandóan mocorog, matat, tördeli a ceruzáit, és akár a függönyre is felmászik, hogy produkálja magát? Otthon is türelmetlen, nincs egy perc nyugta sem? Ha az ilyesmi gyakran előfordul, meglehet, hogy a gyerek nem szándékosan tesz rossz fát a tűzre, hanem figyelemhiányos hiperaktivitási zavarban (ADHD) szenved. Ha nem születik meg a diagnózis, és a gyermek nem kap segítséget, az egész család életét szétzilálhatja e probléma, amely többnyire életre szóló sajátosságot jelent.

Erre hívták fel a figyelmet a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban tartott szakmai napon, melyre nemcsak orvosok, hanem pedagógusok és szülők is meghívást kaptak. Legtöbbször ugyanis így, együtt találják meg a megoldást e zavarra.

Száz iskoláskorúból nagyjából hat mutatja az ADHD tüneteit. A fiúk négyszer-ötször gyakrabban lesznek hiperaktívak, mint a lányok. Több probléma „együttállása” okozza e zavart, ezek közt van a genetikai hajlam, a családi környezet, a koraszülöttség vagy például az, ha az anya terhesen dohányzott.

Igen fontos, hogy időben felismerjék e tüneteket, az ADHD-s gyerekek ugyanis speciális bánásmódot és időnként gyógyszert is igényelnek – véli Nagy Péter gyermekpszichiáter. A pedagógusoknak ügyelniük kell arra, hogy sikerélményhez juttassák ezeket a csemetéket is, különben csak gyűjtik a kudarcokat, s végül épp a verekedéssel, daccal próbálnak kitűnni társaik közül. Ha egy hiperaktív nebuló a 45 percből 20 percet képes figyelni az órán, az már remek eredménynek számít.

„Tiszta esetek” csak a tankönyvekben léteznek, figyelmeztetett Halász József, az izgő-mozgó, szétszórt figyelmű gyerkőcök egy része ugyanis szorongó is egyben. E zavarokat azért is érdemes komolyan venni és időben felderíteni, mert a gyereket ért sorozatos kudarcok, főleg a fiúkat, agresszívvé tehetik. Megeshet, hogy egy elhanyagolt hiperaktív, figyelemhiányos nebulóból erőszakos, más félelmére, fájdalmára érzéketlen kamasz és végül börtönviselt felnőtt válik.

A Vadaskert szakemberei – külföldi példák nyomán is – arra esküsznek, hogy a viselkedésterápia, szükség szerint a pirula és a szülőknek rendezett tréning együtt hozza meg a hatást. Ezt valósítja meg a Budán fekvő, országos hatáskörű kórház Fészek Programja, melyben az 5–12 éves gyermekek csoportosan vesznek részt. Azért érdemes a szülőket, sőt, ha lehet, a pedagógusokat is bevonni e munkába, mert az ADHD-s gyerekek nevelését – a kommunikációt, a problémák megoldását, az agresszió kezelését – külön meg kell tanulniuk.

A hiperaktivitással járó figyelemzavar nem rosszaság! A gyerek nem azért ilyen, hogy minket bosszantson! – értenek egyet a szakemberek. Az ADHD európai szervezetei ezért nyilatkozatot adtak ki, hogy ne számítson bélyegnek, stigmának ez az állapot. Az ilyen tünetegyüttessel élő csemete is szeretetre vágyik, és ha elfogadják olyannak, amilyennek született, az értékes tulajdonságai is kibontakozhatnak. A mozgékonyság és a fürgeség akár az életrevalóság kulcsa is lehet.