Csapdába zárt lógósok?

A kormánypárti képviselők törvényjavaslata szerint a jegyzőknek kötelező lesz felfüggeszteniük a családi pótlék kifizetését azoknál a szülőknél, akiknek gyermeke 50 óránál többet mulasztott igazolatlanul. Az eredeti elképzelés az volt, hogy csak természetben kaphassa a pótlékot az iskolakerülők családja. A javaslat támogatói szerint valahogy muszáj érvényt szerezni a tankötelezettségnek.

– Tömeges a hiányzás, divat lett a lógás – így jellemzi a helyzetet az erdőtelki általános iskola igazgatója, Tariné Homonnay Hilda. Az intézményben papíron 286 diák koptatja a padokat, a tanulók 80 százaléka roma. Nagyjából 30-40-en a notórius hiányzók közé tartoznak, akadnak családok, melyeknek csemetéi rendre elmaradoznak a tanításról. A hatodik osztály után már a párválasztás és a családalapítás köti le a korán érő fiatalokat. Olyan is előfordul, hogy nincs megfelelő cipője, ruhája a gyerkőcnek, azért marad otthon. Idén négy olyan diák is akadt, aki nem kaphat bizonyítványt a tanévzárón, ugyanis 250 óránál – azaz két és fél hónapnál – többet mulasztott, így le sem osztályozhatták.

Akad gyerek, akit az utcáról rimánkodnak be a pedagógusok, másokat otthonról cipelnek be. A halmozottan hátrányos helyzetű diákoknak integrációs és képességkibontakoztató programot indítottak. A rászorulók nemcsak a tankönyveket és az iskolai tanszereket kapják ingyen, de pályázati pénzből még ruhaneműt is vesznek nekik, ha szükséges. Mégis mindennapos dolog, hogy a diákok csak 9 óra felé szállingóznak be a tanításra, vagy az óraközi szünetben egyszerűen lelépnek.

Erdőtelken többször büntették a szülőket – például közmunkával – a gyerekek igazolatlan hiányzása miatt. Ám ez sem hozott eredményt. Az igazgatónő mégis úgy gondolja: a családi pótlék megvonása a családok létfenntartását veszélyeztetné. A hajdan építőiparban dolgozó, mára többnyire állástalan erdőtelki szülők jórészt a „családiból” élnek. A valódi probléma az, hogy a fiatalokból hiányzik a kötelességtudat. Nem hisznek benne, hogy a tudással boldogulnának, hiszen még az is tétlenül őgyeleg a faluban, aki nagy nehezen szakmát szerzett.

– Nincs olyan hét, hogy két-három bejelentés ne érkezzen az iskolától amiatt, mert hosszasan hiányzik valamelyik diák. Eddig ilyenkor szabálysértési bírságot szabtunk ki, amit aztán nem tudtunk behajtani, mert az érintett szülők többsége segélyes – magyarázza Tarnalelesz körjegyzője. Nagyné Csirmaz Katalin úgy véli, az egyetlen lehetőség a családi pótlék felfüggesztése lehet. Nem tart attól, hogy emiatt a jegyzőkre zúdul a „népharag”? – érdeklődöm. – Ennek így is minden percben ki vagyunk téve. Nálunk már az is megesett, hogy a közcélú munkások sztrájkba léptek – így a válasz.

Az iskolakerülés várható megrendszabályozása országos vitát kavart. A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezete úgy véli, ez a „regula” tovább erősíti a romák megkülönböztetését, és még rosszabb helyzetbe taszítja a nehéz körülmények közt élőket. Az országos szülői egyesületek viszont támogatják azt az elképzelést, hogy a családtámogatási rendszer a juttatásért cserébe kötelezettségeket is elvárjon: nevezetesen azt, hogy a tanköteles gyerekeket járassák iskolába. Ám azt sérelmezik, hogy a közoktatási intézményekben tanuló ifjaknak csak 20 éves korukig jár a családi pótlék. Holott az öt évfolyamos gimnáziumba járó diák már betölti a húszat, mire leérettségizik, illetve elvégzi a szakképző kurzust.

A panaszok ellenére mégis úgy tűnik, a magyar állam aránylag bőven „méri” a családtámogatásokat. A Tárki vizsgálata szerint hazánk azon országok közé tartozik – Németországgal, az Egyesült Királysággal, Írországgal és Szlovákiával egyetemben –, ahol viszonylag sok gyermeket nevelnek munka nélküli szülők. Ám némi vigaszt jelent, hogy a legmélyebb szegénységet ellensúlyozzák az állam nagyvonalú készpénzes juttatásai, azaz a segélyek és a „családi”.