Vita a kutyasétáltatásról 4.

„Komolyan nem értem Magyarországot. Ausztriában, Franciaországban bárhova mehet a kutya. Párizsban a hotel egyik karosszékében ott terpeszkedett a tulaj kutyája, de voltam már elegáns ruhaboltban is, ahol simán középen feküdt az eb. Ott miért nem zavar senkit?”

„Egyszer és mindenkorra hagyjuk már azt a szöveget, hogy városban nem kell kutyát tartani. Egy labrador is el van a lakásban (a mieink kinn döglenek a teraszon naphosszat, főleg, ha meleg van), csak reggel meg este kell nekik egy akkora mozgás, hogy belepistulnak.”

„Sok kutyás azzal védekezik, hogy a gyerek vagy a felnőtt a hisztizésével/félelmével készteti támadásra a kutyát. Ha egy kutyát az ilyen emberi viselkedés képes támadásra ösztönözni, akkor az a kutya nem való póráz és szájkosár nélkül a közterületre. Nehogy már az egyszerű járókelőnek vagy gyereknek kelljen kutyaismeretből vizsgáznia ahhoz, hogy biztonságosan közlekedhessen az utcán.”

„A kölyködet neveld meg, és nem kell mindentől tiltani meg óvni, mert felnőtt korára egy teljesen életképtelen, lelkileg és testileg is beteg ember lesz.”

„Igenis szigorú szabályozásra van szükség, valamint ebadóra, amiből a szükséges fejlesztések (kutyafuttatók, kijelölt pórázmentes övezetek) létesítése megoldható, mert ugyan miért én finanszírozzam ezt is? Az pedig, hogy hogyan néznek ki Pest belvárosi kerületei a kutyaürüléktől, hogy miként van összeszarva minden virágágyás, azt talán szintén nem kell részleteznem. Teljesen igazat adok annak a hozzászólónak, aki szerint az európai átlagot jócskán meghaladó magyarországi kutyák száma össztársadalmi mentális problémát takar. Én cseppet sem vagyok a kutyák ellensége, de a magamé se.”

„Ha egy kutya elindul feléd, az támadás? Tényleg, ha egy farokcsóváló, láthatóan jó kedélyű labrador megindul feléd, az maga az életveszély? Ilyen analógiával rettegj a feléd elinduló turistától is, aki egy térképpel a kezében, fényképezőgéppel a nyakában útbaigazítást akar kérni, mert az, hogy elindult feléd, csakis azt jelentheti, hogy meg akar késelni, majd rituálisan körbetáncolni, miközben kéjesen a csuklójára tekeri a gőzölgő beleidet. Javasolnám, hogy a feléd tartó, nyilvánvalóan támadási céllal közlekedő villamost is támadd meg, hátha sikerül lekaratézni. Építs egy atombunkerrel keresztezett pánikszobát, és a világ üdvösségére tekintettel soha ne gyere ki onnan.”

Folyt. köv.