Élethalálharc a helyekért

– Muszáj visszamennem dolgozni, mert egy keresetből képtelenség megélni. A szüleim próbálnak segíteni, de anyagilag ők sem állnak túl jól – érvel P. Zsanett, és elmeséli, hogyan járja a bölcsődéket azóta, hogy kislánya elmúlt négy hónapos. – Elmentem az önkormányzati bölcsődébe, közölték, hogy túlzsúfoltság van. Így Zoé családi napközibe megy, épp beszoktatjuk. Nehéz lesz kifizetni a havi 60 ezer forintot, de a keresetemből így is több marad, mintha otthon maradnék – teszi hozzá a 27 éves nő. A gyes összege 28 500 forint...

Hazánkban a nyugat-európai országokhoz képest igen alacsony a kisgyerekes anyák foglalkoztatottsága. A nők többsége otthon tölti a gyermekgondozási időszakot. Sokan kényszerből: vagy azért, mert nem tud visszatérni a munkaerőpiacra, vagy azért, mert nem tudja hol elhelyezni a gyerekét. A hiány pótlására az önkormányzati bölcsődék mellett egyre több családi napközi, egységes óvoda-bölcsőde nyílik állami támogatással. A piacosítás elkerülhetetlenségéről beszélt a napokban Nyitrai Imre szociális államtitkár-helyettes: „A bölcsőde szociális intézmény, igazságtalan, hogy most a szerencsén vagy a kapcsolatokon múlik a bejutás.”

Az idén 1500-1700 új férőhellyel számolnak, az ehhez szükséges normatív támogatás szerepel a költségvetésben. Ám hogy hol épülhet új bölcsőde, attól függ, melyik önkormányzat tud jó pályázatot írni, melyik képes később is fenntartani az intézményt. Ahol ezt nem tudják vállalni, ott a családi napközi a megoldás. Ezért tovább egyszerűsítik az alapítás szabályait: nem kell bonyolult építési hatósági engedélyeket beszerezni, és kérték az ÁNTSZ-t, hogy tekintse át az étkeztetésre vonatkozó szabályokat is.

Ha valakinek sikerül bejuttatnia a gyerekét egy önkormányzati bölcsődébe, szinte ingyen vigyáznak rá, míg egy családi napközi vagy a magánbölcsőde 40–70 ezer forint havonta, függetlenül a család anyagi helyzetétől – hívta fel a figyelmet tavaly a Népesedési Kerekasztal is. Szerintük az intézmény típusától függetlenül általánossá kellene tenni, hogy a szülők térítést fizetnek, a munkáltatókat pedig rá kellene bírni, hogy ehhez a díjhoz béren kívüli juttatás formájában hozzájáruljanak. Az így felszabaduló költségvetési forrásokat az intézményrendszer bővítésére és a rászorulók térítési díjának mérséklésére használhatnák.

– Minél színesebb a paletta, annál jobb mindenkinek – vélekedik Bimbó Zoltánné, a Magyar Bölcsődék Egyesülete Észak-magyarországi Régiójáért felelős alelnöke. – Egy felmérés szerint azokban az országokban vállalnak több gyereket a párok, ahol van az anyának munkahelye, és dolgozik. Mert biztos a család egzisztenciája.

Bimbó Zoltánné jó lehetőségnek tartja a családi napközit is, ahol öt-hét gyerekre felügyel egy vagy két szakképzett gondozó. Az állami támogatás évi 270 ezer forint gyerekenként. Csak azt nehezményezi, hogy egy 40 órás tanfolyam elegendő ahhoz, hogy valaki ilyen vállalkozásba kezdjen.

Balogh Lászlóné, a Közép-dunántúli Régió vezetője szerint a kistelepülések számára az egységes óvoda-bölcsőde is jó megoldás lehet: – Tizenöt óvodás mellé legfeljebb öt bölcsődés korú apróságot lehet fölvenni egy csoportba. Külön gondozónőt kell biztosítani, és az óvónőknek is el kell végezniük egy 60 órás tanfolyamot. Képzés tekintetében a bölcsődék messze élen járnak, már főiskolai végzettséget szerezhetnek a kisgyermeknevelők. Persze ezek a szakemberek a családi napközikben is dolgozhatnak; a mi régiónkban igen népszerű ez a szolgáltatás, sokan magas színvonalon művelik.