Mekk Elek tobzódása

„Megvettük a méregdrága járólapot a teraszra, gondoltuk, jó sok pénzt kiadunk, de legalább tíz évig szép lesz. Az első fagyok után már arra lettünk figyelmesek, hogy egyes lapok kilazulnak, töredeznek. Tavaszra pedig már úgy nézett ki a terasz, mintha százéves lenne” – szól az olvasói panasz. Hiába kajtattak a kontármunkát végző mester után, ő sosem ért rá eljönni, hogy szembesüljön a siralmas látvánnyal. Olvasónk egy másik szakembertől tudta meg, hogy valószínűleg azért adták meg magukat a lapok, mert a „Mekk mester” olcsó, gyenge minőségű ragasztót használt, így próbált spórolni. Írásos szerződést azonban nem kötöttek…

– A kisiparos szóban és írásban is egyezséget köthet a megrendelővel. A kisebb munkáknál többnyire nem okoz gondot, hogy nincs róla papír, hiszen az adott szó kötelez, ez is elég ahhoz, hogy a megállapodást betartsák. A jogszabályok ugyan rögzítik, hogy milyen jótállást kell nyújtania a kisiparosnak, ám sokan ezt nem veszik komolyan – mondja Cseh István, az Eger és Vidéke Ipartestület elnöke. A kötelező szervizszolgáltatási idő a munka értékétől függ – ez 10 ezer forintig egy hónap, 10-20 ezer forint között 3 hó­nap, 20 ezer forint fölött pedig már 6 hónap. (Igaz, ez a mozgó és forgó alkatrészekre – például egy mosógép csapágyára – nem vonatkozik.) A jótállási kötelezettség az órajavítástól az asztalosmunkákig sok szolgáltatásra érvényes. A nagyobb építkezéseknél, felújításoknál komolyabbak a szabályok. A kőműveseknek, burkolóknak építési naplót kellene vezetniük, hogy az elvégzett feladatokat szakaszonként aláírásával fogadhassa el a megrendelő.

Az építőiparosoknak 2010. január elejétől regisztrációs számot kellett kiváltaniuk. Ez garanciát adhat arra, hogy az illető mester valóban megfelelő szakmai végzettséggel bír, és vállalkozói engedéllyel, legálisan munkálkodik. A vállalkozói igazolványok kötelező megújítása szintén azt szolgálta, hogy kiderüljön, ki milyen tevékenységet végezhet. Más kérdés, hogy ezeket az előírásokat kevesen tartják be, így alig tisztul a kép.

– Én is sok kontár után javítottam már hűtőszekrényt vagy mosógépet – magyarázza Cseh István, aki régi motoros a szakmában. Háztartásigép-szerelőként azt tapasztalta, időnként a villany- és vízvezeték-szerelők is megpróbálkoznak azzal, hogy fusiban gépeket javítsanak. Aztán ha mégsem sikerül, kihívják őt… Probléma, hogy a telefonkönyvek szakmai oldalain és az újságokban szabadon hirdetik magukat a különféle szakik, akkor is, ha nincs megfelelő szakmai végzettségük vagy vállalkozói engedélyük.

– Aki komolyan veszi a mesterségét, ügyel rá, hogy a határidőket betartsa. Az egész iparosréteget lejáratja az a trehány szobafestő, aki kipakoltatja a szobát, és mégsem jelenik meg. A botnak azonban két vége van: az ügyfelek is egyre türelmetlenebbek. Megesik, hogy péntek délután azzal hív fel egy háziasszony, hogy azonnal javítsam meg a mosogatógépét, különben mást keres. Egyre gyakoribb, hogy elvégzem a javítást, mégsem akaródzik fizetnie a megrendelőnek. Utólag vallja be, hogy nincs pénze, és később menjek vissza pénzért. Mit tehetnék vele ilyenkor a saját lakásában? – kérdezi a -szerelő.

Kihez fordulhat az elégedetlen megrendelő, ha nem akar perelni? A kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek azért jöttek létre, hogy gyorsan, olcsón és hatékonyan orvosolják a szolgáltatásokra érkező panaszokat. Az esetek 90 százalékában sikerül megegyezésre jutni. Hevesben az ügyek 10 százalékát az építőiparra érkezett panaszok teszik ki. A békéltetésre azonban akkor van esély, ha a panaszos írásos formában tudja igazolni, miben egyezett meg a kihívott mesterrel, s mit várt el tőle.