Add el otthonod kézrátétellel

„Aki eljön, annak nem kell mást tennie, csak a ház falára rakni az egyik kezét. Aki a legkitartóbb lesz, és a legtovább bírja szünet nélkül, az lesz az ingatlan új tulajdonosa. Próbálja meg, ilyen lehetőség talán csak egyszer adódik az életben!” – ezt a hirdetést olvashattuk a világhálón, s mint kiderült, egy egri családi házat próbált e rendhagyó módszerrel értékesíteni a tulajdonosa. Az állóképesség-próbának is felfogható eseményt július elejére hirdették meg, felhívtuk hát a megadott számot.

– Fél lábbal már kiköltöztünk a családi házunkból, amit két éve árulunk, de mindhiába. Meguntuk, hogy nem kel el, s úgy gondoltuk, mi is meghirdetjük ezt a játékot – mondja Uhrig Lászlóné. Az egri asszony a tévében látott egy riportot arról a pesti úrról, aki május végén próbálta eladni az úszómedencés „luxusházát” azzal a felhívással: „Tegye rá a kezét a házunkra, mielőtt a bank tenné rá!” Mivel nem sikerült 200-250 jelentkezőt toboroznia, akik beugróként letették volna a 400 ezer forintot, így elmaradt az akció, és a tulaj felhagyott a hirdetéssel.

A nálunk még szokatlan módszerrel Amerikában autókat és ingatlanokat adnak el. A „Tedd rá a kezed!” mód pofonegyszerű: a megadott időpontban összegyűlnek a játékosok, és rárakják az egyik kezüket a ház falára. Azt aztán nem szabad elengedni, a kezeket csak úgy cserélhetik, ha az egyik tenyér a falon marad. Enni, inni szabad, de a vízhajtó kávét és kólát nem ajánlják, mivel senki sem vonulhat félre, hogy elvégezze a szükségét. Sőt a pelenkát és a katétert(!) is kifejezetten tiltja a szabályzat. Lazításképp lábat rázni lehetséges, de a guggolás már kizárt. A fárasztó ácsorgás közben egyre többen kidőlnek, és a végén csak egyvalaki marad talpon – ő lesz a ház tulajdonosa.

– Rengetegen telefonáltak, voltak, akik többször is visszahívtak. Akadtak köztük nagymamák, akik az unokájukat neveznék be, de az érdeklődők többsége 20–40 éves fiatal volt. Mi kétszáz jelentkezőt toboroznánk, akiknek fejenként 200 ezer forintot kéne befizetniük – magyarázza Uhrig Lászlóné. Az egész szerinte olyan, mint egy sportesemény, ahol a pénzt az „állóképesség-próba” nevezési díjaként szedik be, és szerződést is írnak az ügyletről. Maga a ház nem nyeremény, hanem a versengés fődíja – mindebben az ügyvédek szerint nincs semmi törvénytelen. Az egri szervezők adóhivatali állásfoglalást is kértek, jelenleg arra várnak. Az eseményt biztonsági emberek, mentős, orvos vigyázza majd.

Erről egyelőre csak jövő időben beszélhetünk, a júliusra meghirdetett egri erőpróbát ugyanis elhalasztották. Kéttucatnyian akadnak csupán, akik készek lennének letenni a pénzt, úgyhogy a toborzás folytatódik. Közben másoknak is megtetszett az ötlet, így egy tiszaújvárosi kertes házon is hasonló játékkal adnának túl. Kérdés, lesz-e kétszáz vállalkozó, aki leperkálja a fejenként 50 ezer forint nevezési díjat, hogy rátenyerelhessen egy falra.

– Nem érdemes évekig árulni egy házat. Ha meghirdetjük, és három hónapig meg sem csörren a telefon, akkor az azt jelzi, hogy irreális árat reméltünk. Ilyenkor muszáj engedni, ha tényleg túl akarunk adni az ingatlanon. Nem szabad minden kudarcot ráfogni arra, hogy mélyrepülésben az ingatlanpiac – szögezi le Baranyai József. Az Agriainvest Ingatlanközvetítő Iroda vezetője szerint azt a pörgést nem érdemes visszavárni, ami négy évvel ezelőtt volt, hiszen ma mindenki óvatosabban vesz fel hitelt.

Probléma az is, hogy túl sok a csak látszólag működő ingatlanközvetítő. Sokan hozzáértés és tapasztalat nélkül nyitottak irodát, és alig tesznek azért, hogy a rájuk bízott ingatlan vevőre találjon. Az nem ügynöki munka, hogy felrakják egy ingyenes hirdetési portálra a lakásról készült képeket – hiszen ezt a tulajdonos maga is megtehetné. Megesett olyan Egerben – ahol 35 ingatlanos vállalkozás próbál megélni –, hogy egy iroda végleg bezárt, de arra sem vette a fáradságot, hogy értesítse az ügyfeleit. Így ők abban a hiszemben voltak, hogy az ügynökük buzgón kínálgatja a lakásaikat.

Azért érdemes jó szakemberre bízni az értékesítést, mert ő reális értékbecslést ad. Nemcsak attól függ egy ingatlan becse, hogy hol fekszik, de attól is, kap-e napot, hova néz, milyen állapotban leledzik. Gyakori hiba, hogy egy kétszobás lakótelepi panelért kitartóan 9 milliót kérnek, pedig 6 millióért találna gazdát. Baranyai József szerint sokan kínálják a környékbeli településeken néhány éve épült családi házukat, ugyanis költöznének vissza a városba.

– Sokan belefáradtak a falusias életmódba. Este beesnek az ajtón fáradtan, és már nincs energiájuk füvet nyírni, avart söpörni. A válság óta mindenki túlhajtja magát, méghozzá ugyanannyi vagy kevesebb pénzért. A szülőknek nincs idejük tíz kilométereket autózni, hogy edzésre, zeneiskolába vigyék a gyerekeket. Sok család visszavágyik a városi kényelembe – magyarázza az ingatlanos. Ezért most a 60–120 nm-es társasházi lakásokra van a legnagyobb kereslet – az sem baj, ha csak egész pici előkert tartozik hozzá.