Kell-e az ebadó?

„Csekély az ebadóból befolyt összeg” – mondja Kovács Péter, a közel 14 ezer fős Bonyhád jegyzője, amikor a kisváros 4 milliárd forintos éves költségvetéséhez hasonlítgatja azt a nem sokkal több mint 7 millió forintot, amit az ebadóból beszedhet egy ekkora (12-15 ezer fős) kisváros. Az összeg felét az önkormányzat köteles lenne a megelőző beavatkozások elvégzésének támogatására – csipezés, ivartalanítás – fordítani, a másik felét szabadon felhasználhatnák.

A törvényalkotók úgy számolnak, hogy az önkormányzatok ezzel a megmaradó összeggel csak jól járhatnak: „az eb nyilvántartásának adminisztratív terhei többszörösen megtérülnek, amellett, hogy az ebből származó bevétel kulcsfontosságú szerepet játszhat működőképességükben”, ráadásul, a tervezet szerint, a megnövekedett adminisztrációból adódóan új munkahelyek is létrejöhetnek.

Ezzel ellentétben Kovács Péter nem tartja reálisnak, hogy emiatt új munkahelyeket kellene létrehozni, és valószínű, hogy az önkormányzat számára a fennmaradó és szabadon felhasználható több mint 3 millió forintot a helyi kutyamenhely fejlesztésére fordítják majd, mert másra nem futná. Mi több, a kezdeti, ebadóból befolyt összeg is évről évre csökken a kívánatos beavatkozásokon átesett állatok arányának növekedésével, éppen ezért előreláthatólag az önkormányzatok működőképességére és munkaerő-piaci helyzetére az ebadó nem lesz hatással.

Menhard Evelin, a Futrinka Egyesület magyarvizsla-fajtamentő csoport vezetője kevesli az ebadó tervezett mértékét, szerinte évi minimum 10 ezer forint összegű ebadó segíthetne hatékonyan az állatvédelmen.

Persze ő is tart az emiatt kidobott, utcára kerülő állatok számának drasztikus növekedésétől, hiszen már az árva kutyák jelenlegi mennyiségével is alig képesek megbirkózni a menhelyek. Tegyük hozzá, az ebadó mértékét a javaslattevők évi 2000–3500 forint körül határoznák meg.

Sajnos azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek eddig sem költöttek kutyájuk egészségének megóvására. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy jelenleg a hazánkban élő 2,5 millió kutyából ¬csupán 5-10 százalék van csippel ellátva és ugyanennyi van ivartalanítva is.

Pedig most úgy tűnik, a kutyatartók nem ússzák meg, hogy pénzt kelljen költeni kedvencükre. „Minden kutya luxuscikk, éppen ezért muszáj költeni rájuk” – mondja Varga József állatorvos, a Család Utcai Állatorvosi Rendelő tulajdonos-ügyvezetője. Jó volna, ha ez így is lenne…