Veszélyes eb(b)

Mégpedig azért, mert jogbizonytalanságot okozott az, hogy veszélyes kutyának nyilvánította a pitbull terriereket és keverékeiket, miközben ez a fajta megnyugtató módon nem különíthető el a staffordshire terrierektől, amelyeket a jogszabály nem sorolt veszélyesnek.

A tervezet belátja, hogy rendkívül nehézkes az egyes kutyafajták hatósági elkülönítése, ráadásul az eb tartási körülményei, a gazda hozzáállása nagymértékben meghatározza az állat tulajdonságait. Ezért semmiképpen nem indokolt egy-egy fajtát betiltani, s ezzel a kutyatartók tulajdonhoz való jogát korlátozni. Tehát a jövőben az ebet nem fajtája alapján, hanem kizárólag egyedi viselkedésének következményeként nyilváníthatná veszélyesnek a jegyző, az állatvédelmi hatóság pedig csak akkor alkalmazhatna szankciót, ha a kutya testi sérülést okoz. (A hatóságok elkobozhatják a kutyát, amennyiben az a gazda gondatlansága miatt emberek testi épségét veszélyezteti.)

Igazi öröm: a négylábú barátaink ügyében született oly sok évtizedes baromság között végre akad egy épeszű tétel! Mert hiszen pont ez a lényeg: a kutya olyanná lesz, amilyenné nevelik. Ha nem nevelik, akkor akadálytalanul törnek elő belőle az ősi ösztönök, félelmek és agressziók; az ilyesfajta kutya kiszámíthatatlanná, valóban veszélyessé válik. De a kárhoztatott staffordshire vajon miért lenne az angolok egyik legkedvesebb kutyafajtája, ha igaz volna rossz, gyilkos híre? Hasonló sztereotípiák miatt találtatott eddig veszélyesnek sokfajta nagytestű kutya, miközben a náluk sokkal ingerlékenyebb apróságok nem kerültek fel a szégyenlistára.

És a nagytestűek között is „alkotmányellenes” különbségek tétettek, gyakran a szerint, hogy a törvényhozó melyik kutyát ismeri és/vagy gondolja veszélyesnek. Volt olyan lista, amire például a Kutyapostás fentebb látható Simonkája is felkerült – merthogy a berni pásztor egy veszélyes fajta, gondolta a bárgyú jegyző –, miközben a bizonyítottan legtöbb harapást, támadást okozó spániel vígan masírozhatott szájkosár nélkül.

Vagyis: remélhetően nálunk is belátják a törvényhozók, hogy nincs veszélyes kutya, van viszont veszélyes ember. Az, aki nem törődik kutyájával, az, aki arra büszke, hogy a kutyája könnyedén összeroppantja a másik derekát, és akkor azokról az őrültekről még nem is szóltam, akik kifejezetten fenevadat, gyilkológépet nevelnek kutyájukból.
Majd legközelebb.