Mi lesz DélUtán?

Egyre kevesebb támogatás csordogál a kasszájukba, panaszolják a civil segítők. Évről évre egyre elkeseredettebbek a telefonos lelkisegély-szolgálatok munkatársai is. Már a főleg idős embereknek lelki támaszt nyújtó DélUtán Alapítvány léte is veszélyben forog. Önkénteseik 16 esztendeje teszik a dolgukat: nemcsak a krízisek megoldásában segítenek, de jogi és orvosi tanácsokkal is szolgálnak az ingyenesen hívható számaikon, illetve az interneten keresztül. Számítógépes tanfolyamokat is tartanak, hogy a idősek is megtalálják a módját - ha akár csak egy könyvtárban is -, hogy a világhálón szörföljenek. Ezek a kurzusok olyan népszerűek, hogy jelenleg hónapokat kell sorban állnia annak, aki az informatika titkaival ismerkedne.

Tavaly tucatnyi pályázatot írtunk, és minden erőfeszítésünk dacára egyetlen fillért sem nyertünk. Még csak el sem utasítottak bennünket, hanem álságos módon egy hosszú „várólista” sokadik helyére tettek, mondván, reménykedjünk, hogy valamikor kapunk valamennyi pénzt. Idén pedig nem létező formai hibákra hivatkozva dobták vissza a pályázatainkat. Attól tartunk, arra várnak „odafenn”, hogy lassan kimúljanak a civil szerveztek – mondja elkeseredve a Délután Alapítvány vezetője, Székely Edith. A segélyvonalaikat tárcsázó rászorulók száma pedig nem csökkent. Szerencsére a szolgáltató állja a hívások árának egy részét.

Mind a hetven önkéntesünk ellenszolgáltatás nélkül dolgozik, akadnak köztük orvosok, jogászok, számítógépes szakemberek is. Az ő heroikus erőfeszítéseiknek köszönhetjük, hogy még élünk. Akad olyan önkéntesünk, akik nyolcvan évesen áldozza az idejét arra, hogy mások életét megkönnyítse - magyarázza. Az alapítvány önkéntesei komoly, fél éves képzés után ülhetnek a telefonok mellé. Önismeretet tanulnak, elsajátítják, hogyan bánjanak az idősekkel, a depressziósokkal s miként támogathatják a gyászolókat. Fontos, hogy megértsék: nem az a feladatuk, hogy kívülállóként bölcs tanácsokat adjanak vagy maguk oldják meg a segélykérő problémáját. Önmagában már az lelki vigaszt nyújt, ha jól kérdeznek, és bizalommal hallgatják a telefonálót abban a 20 percben, amennyi egy hívásra jut. Ám tudniuk kell: mindenkinek a saját döntését kell meghoznia, ők csak egyengethetik a nehéz élethelyzet megoldásához vezető utat.

Bármily meglepő, a DélUtán a világ egyetlen olyan telefonos lelki segélyszolgálata, amely főként idős, vagy legalábbis 45 év feletti embereknek nyújt támaszt. Csupán Angliában kísérleteznek hasonlóval. Sok korosodó marad magára a gondjaival, és gyakran szólni sem tud kihez. Megesik, hogy azért tárcsáz valaki, mert haláleset történt a családban, vagy azért, mert egy gyógyíthatatlan betegség diagnózisát kapta, s ezt sem tudja kivel megosztani. Előfordult már olyan is, hogy egy nyugdíjas azért telefonált, hogy bejelentse: anyagi gondok gyötrik, és épp most készül éhen halni. A fiatalabb korosztályból pedig többnyire a családon belüli erőszak áldozatai jelentkeznek végső kétségbeesésükben, a névtelenség védelmében bízva.

Eljutottunk a dac állapotába. Váltságköltségvetéssel működünk, de juszt is fennmaradunk! - így summázza a helyzetet Székely Edith. Sőt, új önkéntesek jelentkezését várják, hogy mindig akadjon segítő, akik felveszi a kagylót. S ne legyen kilátástalan a DélUtán jövője sem...