Elmarad a kikelet?

- Fejezzük be a szabad gyökerű fák, bokrok, szőlőoltványok ültetését, a továbbiakban már csak konténeres szaporítóanyagot telepítsünk. Ne várjunk tovább a szőlő metszésével, szedjük össze és hordjuk ki a sorokból a lemetszett venyigét, mert akadályozza a munkát. A gyümölcsfák és a szőlő metszési nyesedékét érdemes aprítógéppel fölaprítani és komposztálni.

- Vessük el a babot abban a reményben, hogy mire kikel, csak-csak megérkezik a jó idő. Még vethetünk borsót (későbbi szüretre), sárgarépát, petrezselymet, csillagtököt, s kezdhetjük a csemegekukoricát is. A fólia alatt vagy az üveges verandán nevelt paradicsompalánták környezetében gyakran szellőztessünk, így edzve-szoktatva növényeinket a rövidesen esedékes kiültetéshez.

- Most van az ideje a téli póréhagyma vetésének is. E zöldségféle nagy étrendi előnye, hogy a vöröshagymához képest kevesebb csípős anyagot (allil-szulfidot) tartalmaz, így az érzékeny gyomrúak is nyugodtan fogyaszthatják. Ugyanakkor sok benne az A-, B- és C-vitamin. Magját szórva vessük a jól előkészített magágyba, s majd a kelés utáni egyeléssel állítsuk be a kívánatos, 15 centis tőtávolságot. Sortávolságnak 30 centit válasszunk, mert így marad elég hely a töltögetésnek, illetve a kapálásnak. A téli póré elvileg egész télen át szedhető, de praktikusabb ősszel fölszedni és fagymentes helyen tárolni. A bab, a salátafélék, az uborka, a tök és a dinnye közteseként is termeszthető. Hazai viszonyaink között nagy (piacos) póréhagymát csak öntözéssel nyerhetünk.