Eleinte csak feszül, meg csúnya - aztán csillagokat lát tőle

Felmérések szerint a magyar felnőtt lakosság egyötödét érintik a vénás betegségek. Vannak fokozottan kockázatos időszakok, mint például a terhesség, amikor a hormonok hatására még jobban kitágulnak a visszerek. Kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak, de az alapvető ok a felszíni és a mélyvénás rendszert összekötő vénák billentyűinek hibája.

A kitágult vénákban a véráramlás lelassulása miatt a lábakban pang a vér, emiatt oxigénhiányos állapot alakul ki, főként egy helyben álláskor. Ez okozza a panaszokat, a fájdalmat, a végtagfeszülést és a fáradtságérzetet. A tágult visszerekben gyulladás, trombózis keletkezhet, a bőr rossz vérellátása miatt a végtagon fekély is kialakulhat.

Míg régebben egészségügyi okokból kezelték ezt az elváltozást, ma már része az esztétikai sebészetnek is – tehát akkor is kezelik, ha csak csúnya, de nem okoz panaszokat.

Az injekciós visszérkezelés a kisebb méretű visszértágulatok esetében hatékony igazán, míg a vastagabb visszereknél a műtét jelenti a megoldást. Az injekciós kezelés jól bevált a pók- vagy seprűvénák kezelésében, melyek mindkét lábon megtalálhatók – a nőknél gyakrabban, mint a férfiaknál.

A megszúrt érbe kerül a gyógyszer, végigszalad a hajszáléren, sőt a vele kapcsolatban lévőkön is. A kezelt bőrfelület átmenetileg véraláfutásos, kissé gyulladt lehet, csak ennek felszívódását követően tűnnek el az erek.

A szakemberek a hagyományos sebészettől a lézeres beavatkozásig többféle műtéti eljárást alkalmaznak.

A hagyományos műtét során a lágyékhajlatban metszést ejtve lekötik a visszeret. A másik módszernél ultrahang segítségével, a visszér belsejében felvezetett katéterrel roncsolják ezeket. A visszérműtét után ágynyugalomra nincs szükség, már aznap járóképessé válik a beteg.