Grétsy László: Remek kérdést kaptam

Remek, mert egyik-másik alakja még nyelvészeti problémát is rejt magában (pl. azt a kérdést, hogy a háztűznézni a maga ragtalan tárgyas előtagjával összetett szónak vagy csupán szószerkezetnek számít-e), s remek azért is, mert sokan nem tudják, mire gondoljanak, ha a háztűz szót hallják: épületben, lakásban keletkezett tűzre vagy valami egyébre.

Nos, a házban, lakásban keletkezett tűznek – bár ilyesféle tűzesetekről napjainkban lépten-nyomon hallunk – nincs szerepe a kérdezett elnevezésben. Lakástűz szó található ugyan értelmező szótárunkban (jelentése: „berendezett lakásban történt tűzeset"), de háztűz nem szerepel benne, csak a cikkem címéül írt háztűznéző szóösszetétel. Bezzeg régen nem így volt! Ballagi Mórnak A magyar nyelv teljes szótára című, 1873-ban megjelent, kétkötetes munkájában ott találjuk a háztűz szót, csakhogy nem olyan értelemben, ahogyan sokan ma gondolnák, hanem ebben: „erkölcsi élet valamely családnál". A még régebbi, 1869–71-ben napvilágot látott, hatkötetes Czuczor–Fogarasi-féle szótár szerzői pedig így értelmezik: „valamely háznak gazdasági állapota, körülményei".

Tehát egyik szótár sem valamilyen váratlanul keletkezett tűzesetre utal, hanem a családi tűzhelyre (ugye, ez a kifejezés ma is ismerősen cseng?), annak melegére. Tompa Mihály, XIX. századi költőnk írta egy helyütt: „Tűzhelyünk boldogsága az csak, mit igazán boldogságnak lehet nevezni.” Egy kissé a mai nyelvhasználathoz igazítva ezt nagyjából így fogalmazhatjuk meg: csak a családi tűzhely boldogsága tekinthető igazi boldogságnak.

Az elmondottak ismeretében már könnyebb megérteni, mit jelent a háztűznéző szóösszetétel és a háztűznézőbe megy szólás. Az első a Magyar néprajzi lexikon, a Magyar katolikus lexikon és a Magyar értelmező kéziszótár együttes tanúsága szerint kétféle látogatást is jelenthet.

Egyrészt a házasulandó férfinak &eacu