Röghöz kötve - Megint egy életidegen szabály

Magyarországon az állami fenntartású bölcsődékben és óvodákban sokkal kevesebb a férőhely, mint amennyire igény volna. A szülők azért kényszerülnek trükközésre, mert az intézmények elsősorban a körzetükben élő gyerekeket veszik fel, tehát abba az óvodába, iskolába kell beíratni a gyereket, melynek körzetében a család életvitelszerűen lakik.

– Teljesen életidegen ez az elképzelés. Mi logisztikai okokból járatjuk máshová a fiunkat, mint ahol lakunk. Én üzletkötő vagyok, általában délután 3-kor indulok pénzt keresni otthonról. A férjem a belvárosban ötig dolgozik, utána megy a gyerekért. A lakóhelyünk a város központjától fél órára van, így a területileg illetékes óvodába csak fél hatra érne oda Dávidért. Igaz, nekünk nem kellett átjelentkezgetnünk: bementem a kiszemelt óvodába és elmondtam, miért szeretném, hogy oda járjon a gyerekünk. Megértően reagált az óvoda vezetése – mondta az egyik dunántúli nagyvárosban lakó 44 éves Krisztina.

Több szülőnek azért kellett a gyereket másik intézménybe vinni, mert a körzetiben nem tudott beilleszkedni, nem csiszolódott össze az óvónővel, vagy a társai célpontja lett, amit a pedagógusok nem tudtak jól megoldani. Most a családoknak egy választásuk marad: a magánbölcsőde vagy -óvoda. A tehetősebbeknek...

– Ki az, aki heccből íratja a lakhelyétől távolabbi óvodába a gyerekét? – tette föl a kérdést felháborodottan a 40 éves Tamás. – Szeptembertől mégis máshova kell vinnünk a kislányunkat. Egy éve minden reggel úgy válunk el, hogy zokog. Nem akar az óvodában maradni, szinte retteg az óvónő szigorúságától. A magánóvodát képtelenek vagyunk megfizetni. Nem tudom, mi lesz, ha nem tudjuk máshova átíratni – kesereg a főváros melletti településen élő szülő.