Családi kiszorítósdi

A mérnökök sorában seregnyi az egyke és az elsőszülött, a színészek és a nevettetők közt a sokadik gyerekekből találunk többet – állítja egy kutatás. Cliff Isaacson lelkész terapeuta elmélete szerint mély nyomot hagyhat a gyermekben, hogyan küzd meg az őt megillető helyért és figyelemért a családi „kiszorítósdiban”. A születési hely felnőttként is jellemzi a személyiséget. A pszichológusok egy része esküszik rá: az elsőszülöttek uralják a világot, ám a legkisebbek azok, akik megváltoztatják. Állítólag jó, ha tudjuk, vajon komoly elsőszülött vagy kalandvágyó harmadik gyerek-e a főnökünk, netán a házastársunk – úgy könnyebben boldogulunk vele.

MESEBELI LEGKISEBB
A testvérek vetélkedése a meséknek is gyakori témája. Hamupipőkét a gonosz és nagylábú mostohatestvérei álnokul hátráltatják abban, hogy a hercegére leljen, aki pedig buzgón keresi őt a fél pár üvegcipővel. Más történetben a király nem tudja eldönteni, kire hagyja birodalmát, s a koronáért versenyre kelnek a fiai. Az idősebbek általában elkényeztettek és a kitaposott úton járnak. Ahogyan egyik népmesénk írja: „A két királyfi uraskodott, jómódban volt, a legkisebb lovat vakart meg szántott.” A történet végére megváltozik a helyzet. A legkisebb királyfi nagy hátránnyal indul – néha csak egy csontsovány gebével kel útra, abból kell paripát varázsolnia –, ám végül segítőkre lel, és leleményességére, bátorságára támaszkodva elnyeri a birodalmat. A mesék hajdan felnőtteknek szóltak és azt is üzenték: a saját tehetségével, szorgalmával bárki elnyerheti a jutalmát. Ez abban a világban is biztatónak számított, ahol a földet, vagyont az elsőszülöttek örökölték, a sokadik gyereknek pedig csak a remény maradt, hogy a maga erejéből boldogul. A tizenkét testvér című Grimm mesében tucatnyi fiúnak kellene meghalnia, hogy a király szándéka szerint tizenharmadiknak született leányára – kedvencére – szállhasson az ország és a gazdagság. A legkisebb, Benjamin ötletére az összes fiú világgá megy, de végül a testvéri szeretet feloldja a konfliktust, ami a szülők elvakultságából fakadt.

HÁROM NŐVÉR
Természetes, hogy a testvérek közti kapcsolat kétarcú: lehet benne cseppnyi irigység, féltékenység, rivalizálás, de áthatja a hűség és az összetartozás érzése is. Terri Apter, a Testvérkötelék című könyv szerzője szerint a nők számára különösen fontos, milyen viszonyban vannak a húgukkal, nővérükkel. Ez a kapcsolat erős és életre szóló, s ha jól működik, sok erőt meríthetnek belőle. A felnőttként is összetartó lánytestvérek megőrzik a családi hagyományokat és egymást egészen öregkorukig segítik. Még az is megesik, hogy megözvegyülve egymás támaszai lesznek.