Jó hír, végre alkalmazzák: eddig a legelvetemültebbekkel szemben sem tették

Bár gyanítom, az állatkínzók nem olvassák a Kutyapostát – pedig, ha egyáltalán ismerik a betűket, jó lenne, ha figyelnének –, de örömmel számolok be a Fővárosi Bíróság múlt heti sajtótájékoztatójáról, amelyen az állatkínzókról esett szó. Ezek szerint az idén már két letöltendő szabadságvesztést szabtak ki a fővárosban állatkínzás miatt! Ami leginkább azért dicséretes fejlemény, mert korábban alig-alig alkalmazták ezt a büntetési formát a bíróságok, még a legelvetemültebb állatgyilkosokkal szemben sem.

Család-otthonSzücs Gábor2016. 05. 11. szerda2016. 05. 11.
Jó hír, végre alkalmazzák: eddig a legelvetemültebbekkel szemben sem tették

A mostani két ítélet is még csak első fokon született, így nem jogerős.

Az egyik döntést a csepeli bíróság hozta, s állatkínzás vétsége miatt 8 hónap börtönbüntetésre ítélte a tettest. A férfi visszaeső, büntetett előéletű, a bűncselekményt feltételes szabadságvesztés hatálya alatt követte el. A vád szerint 2015 nyarán a főváros egyik külső kerületében, egy ház udvarán bántalmazott egy 8-9 hetes macskát, az állatra többször rátaposott, így több csontját eltörte.

A másik ügyben az óbudai bíróság 1 év 10 hónap börtönbüntetést szabott ki, különös szenvedést okozó állatkínzás bűntettéért. Ez a vádlott is többszörös visszaeső: 2013 augusztusában egy szöges faléccel többször, nagy erővel megütötte a két hónapos, kistestű keverék kutyáját. A kutya a bántalmazás következtében súlyos sérüléseket szenvedett: bevérzett a bal kötőhártyája, fogai, csontjai törtek. A szem- és lábsérülései miatt maradandó károsodást szenvedett.

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatálybalépése, 2013 óta a Fővárosi Törvényszékhez tartozó kerületi bíróságokon 23 büntetőeljárás indult. A kínzást elszenvedő állatok többnyire kutyák és macskák, de szerepel köztük nyúl, kakas, japán kakas és egy csüngő hasú vietnami anyakoca is a tíz kismalacával.

S akkor egy kis jogászkodás. Az állatkínzást 1968 óta szankcionálja a büntetőjog. Ám évtizedekig szabálysértésnek minősült, a bírói gyakorlat az állat elpusztítását 2004-ig rongálásnak tekintette. A szabályozás többször módosult, 2004-re leszűkült a gerinces állatok nyilvános bántalmazására, aminek büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés lett. A cselekmény 2008-tól bűncselekmény, s ha különös szenvedést okozott az elkövető az állatnak, tette három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Végül a 2013 júliusától hatályos új Btk. állatkínzásért, a főszabály szerint, kizárólag szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé.

Jó tudni: az állatkínzás passzív magatartással is elkövethető, például, ha az állat tartója elmulasztja a tartási, gondozási kötelezettségét, és ez az állat szenvedését idézi elő. Ezekért két-, minősített esetben akár háromévi szabadságvesztés is kapható.

Úgy legyen!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek