Isten modern megfelelője? Fordulhat a kocka

 A 19 éves Mason Wells a brüsszeli repülőtéren ült azon a márciusi reggelen, amikor 31 ember halt meg az Iszlám Állam terrorakciójában. Achilles-ina elszakadt, az arcán másod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett. A fiatalembernek nem ez volt az első találkozása a terrorral. Ott járt Bostonban, amikor a maratoni futás idején a tömegben bomba robbant, és Párizsban is pont akkor sétált, amikor a merényletsorozat történt. Szerencséje, hogy élve megúszta? Vagy balszerencsés, hogy mindig akkor tartózkodik egy-egy helyszínen, amikor éppen terrorcselekmény történik? Megközelítés kérdése.

De létezik-e egyáltalán szerencse és vannak-e véletlenek? A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a szerencse az a jó vagy rossz dolog, amely véletlenül történik meg velünk.

Nevezhetjük egy feltételezett hatalomnak, ami jót vagy rosszat hoz az embernek. Sokak szerint a szerencse Isten modern megfelelője. Mert magyarázatot kell adni a megmagyarázhatatlanra is.

– Emlékszem az egyetemi vizsgaidőszakokra. Az egyik évfolyamtársam, ha a 40 tételből bebiflázott  egyet, szinte biztosan azt húzta. Egy másik a 40-ből 35-öt betéve tudott, de tuti, hogy abból az ötből húzott, amit nem tanult meg annyira. Így telt el öt év: az egyik szinte végig szerencsés, a másik meg szerencsétlen volt a vizsgák során – idézi a húsz évvel ezelőtti időket Zsolt, aki nem tudja a magyarázatot a jelenségre. Nem hisz a felsőbb erőkben vagy hatalmakban, de szerinte a szerencse megkérdőjelezhetetlenül létezik.

A racionális, főleg matematikusi aggyal megáldottak szerint a valószínűség- számítást és a kombinatorikát azért találták ki, hogy bizonyítsák, minden megmagyarázható logikai úton. A szerencse csupán a tudatlanság szinonimája.

– A szerencse szó a világ minden táján beivódott az emberek szókincsébe, nincs értelme a létezésén lamentálni. Az, hogy ki mit tart szerencsének, egyértelműen egyéni megközelítés. Pártatlan mérce nincs. Akad, akinek mindene megvan, dúskál a jóban, mégis boldogtalan és szerencsétlennek érzi az életét. Másnak meg alig van valamije, mégis szerencsésnek tartja magát, mert, mondjuk, nem Afrika legszegényebb szegletében született – vélekedik Szegő Andrea pszichológus. – Ha valakit elbocsátanak a munkahelyéről, nem mondjuk rá, hogy szerencsés. De ha utána magasabb fizetéssel jobb állást talál magának, máris szerencsésnek gondoljuk, amiért kirúgták.

A szakember szerint, ha valaki túlél egy terrorcselekményt, biztosan a szerencsének köszöni meg, míg másvalaki a felsőbb erőnek, netán a véletlennek tulajdonítja. De a hatása általában ugyanaz: értékelni kezdi az életét, és jó esetben a naposabb oldalról közelíti meg a mindennapokat.

– És ha szerencsésnek tartja magát, akkor pszichológiai értelemben a jobb utat választja, mintha a valószínűség-számítást sejtené a háttérben. Bizonyos területeken mi magunk is tehetünk azért, hogy a szerencsések közé tartozzunk – például a szakmánkban. De hogy éppen arra a repülőgépre ülünk-e a föl, amelyik lezuhan, ezzel kapcsolatban meglehetősen kiszolgáltatott a helyzetünk – vélekedik a pszichológus. – A régi mondás szerint a szerencse forgandó, ezért soha nem érdemes elbízni magunkat, mások pedig ne veszítsék el a reményt. Életünk utolsó leheletéig fordulhat a kocka – bármelyik irányba.