Akiknek árt a spenót: hány magyar gyerek szenved ettől a betegségtől?

Az iskoláskorúak esetében a problémát többnyire a helytelen életmód, a túlsózott félkész és gyorséttermi ételek, a túlsúly, a mozgáshiány és a kelleténél kevesebb folyadékfogyasztás okozhatja, de a csecsemőkori vesekövesség bizonyos anyagcsere- betegségeket is jelezhet – figyelmeztet dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója.

A vesekő jelenlétét a gyerekek sem veszik észre mindaddig, amíg nem okoz panaszokat. A kis pácienseket nem műtik, hanem ultrahangos kőzúzással szabadítják meg őket a szenvedéstől. Enyhébb esetben életmódváltással és diétával is hatásosan kezelhető a betegség.

Régebben a kalcium megvonásával igyekeztek megelőzni a baj kiújulását, de ez a szakértő szerint többet árt, mint használ. A csontok sűrűségének építésére ugyanis csak a húszas évek elejéig van lehetőség, ezért a gyerekeknél tilos kalciumszegény étrend helyett inkább sószegény diétát javasolnak az orvosok. Tanácsos minél kevesebb oxaláttartalmú élelmiszert fogyasztani: ilyen például a sóska, a spenót, a cékla, a kókusz és a rebarbara – ezekért a gyerekek többsége amúgy sem rajong.

Rossz hír viszont, hogy a kakaónak és a belőle készült édességeknek is magas az oxaláttartalma, ezért a fogyasztásukkal csínján kell bánni.

Fontos, hogy a gyerekek étrendje elegendő mennyiségű káliumot és magnéziumot is tartalmazzon, mivel csökkentik a kőképződés kialakulását.

Az előbbiből az olajos magvak (dió, mák), a zöldségek és gyümölcsök (petrezselyemzöld, paradicsom, banán), míg az utóbbiból bizonyos ásványvizek tartalmaznak sokat. Dr. Szabó Attila a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztására is felhívja a figyelmet: egy 10 kilós gyereknek napi 1 liter, a 20 kilósnak napi 1,5 liter, majd utána tízkilónként 2 dl folyadékot kell(ene) meginnia.