Testre szabott terápia

E folyamat régebben 30-40 éves korra megtörtént, utána az emberek többsége meg is halt. Ám ma egyre tovább élünk, szeretnénk élvezni egyéni életünket, de a leginkább fenyegető nagy betegségcsoportok – a rák, a 2-es típusú, felnőttkorban kezdődő cukorbetegség, a neurodegeneratív kórképek (Alzheimer-kór és más, időskori elbutulással járó betegségek) – főként életünknek e második szakaszában jelentkeznek.

Kérdés: ezeket hogyan lehet immár nemcsak a korai stádiumban diagnosztizálni, hanem előre jelezni és lehetőség szerint megelőzni, sőt gyógyítani? A 21. század elején több tudományterület irányából óriási munka indult e betegségek pontos megismerésére, mert ez a feltétele a leküzdésüknek.

A Szabad Földben is többször írtunk a genetika újdonságairól: egyre több betegséghez lehet hozzákapcsolni hibás géncsoportokat, illetve bizonyos gének változását. De nemcsak a gének és változásaik utalhatnak rendellenességre, hanem a fehérjék, illetve a testzsírok összetétele (lipidek), valamint ezek megváltozása is. Az utóbbi időben válik egyre ismertebbé a személyre szabott diagnózis és terápia fogalma, ami azt feltételezi, hogy külön-külön pontosan megismerhetők a génjeink, fehérjéink, lipidjeink.

Például azáltal, hogy nagyon nagy teljesítményű diagnosztikai műszereket hoztak létre. Balogh Gábor, a Szegedi Biológiai Központ biokémiai intézetének munkatársa egy tömegspektrométert mutat. Ez tíz perc alatt elképzelhetetlen mennyiségű adatot képes mérni a beletáplált diagnosztikai anyagokból, s ezt az óriási adattömeget viszonylag gyorsan feldolgozza. A szakember csoportja a zsíranyagcserét kutatja.

Betegségek esetén megváltozik a sejtmembrán állapota, más fajta lipidek találhatók benne. Az öregedés önmagában is károsítja ezeket, merevebbek lesznek, a sejtek elkezdenek kártékony oxidatív szabadgyököket termelni, amelyek megtámadják a környezetüket és kóros folyamatokat indítanak el.

A sebészek által használt izzó kés úgy vág, hogy elégeti a szöveteket.

A lézerkés nyomán gőz keletkezik, ami nagy arányban tartalmaz lipideket. A daganatok belsejében és a környezetükben is jellemző összetételű lipidek találhatók. Sőt ezek a tumorok fajtáitól függően is eltérőek, az adott daganatra jellemzőek lehetnek. Balogh Gábor mesélt Takáts Zoltán kutatóról és feltalálóról, aki az említett gőzt egy tömegspektrométerbe vezeti, amely műtét közben elemzi annak összetételét.

Hangjelzést ad, ha a kés daganatközeli sejteket éget, s azt is jelzi, ha belevág a daganatba. Ez nagyon fontos: a sebészeknek arra kell törekedniük, hogy egyetlen rákos sejt se maradjon a szervezetben. A feltalálóval közösen a rákgyanús szövetminták lipidjeinek elemzésére, diagnózisára dolgoznak ki új módszereket.

Rövid idő alatt – fájdalmas, gyötrelmes beavatkozások nélkül – nagyon sok egyéni vizsgálatot lehet elvégezni a testfolyadékokból. A kutatásokban benne van az előrejelzés lehetősége: amikor a lipidösszetétel változik, tudható, hogy valami elkezdődött.

Bizonyos betegségek esetén lehetőség nyílik az életmód megváltoztatására.

De a lipidkutatás ennél is többet ígér: eredményes kísérletek folynak olyan lipid keverékekkel és gyógyszerjelöltekkel, amelyek a kóros irányba változott membránt helyreállítják.

Lesz-e elég pénz, orvosi kapacitás, hogy a mind jobban kiformálódó, személyre szabott diagnózis és terápia sokak számára elérhetővé váljon? Pontos válasz ma még nem adható. De biztató jel, hogy a nagyon hatékony műszerek mellé fölfejlődik a mesterséges intelligencia, ami a nagy gyakorlatú orvosoktól tanulva végül gyorsabban és pontosabban elemezheti az eredményeket.

Ebben is érdemes a reményt látni: a gyógyítóknak több ideje marad magával a beteggel foglalkozni.