Apróságok étrendje

Az élet első 1000 napja meghatározó fontosságú a csecsemő számára: a külső hatások – azon belül is a táplálás – kulcsszerepet játszanak majdani egészségének alakulásában. Az egyéves kor körül kialakuló allergiás tünetek 40 százalékát ételallergia okozza, amelyért jelentős mértékben az idő előtt alkalmazott tehéntej felelős – hívja fel a figyelmet a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság.

Abban minden szakértő egyetért, hogy 6 hónapos korig az anyatej a legideálisabb táplálék a kicsinyek számára, féléves kortól azonban már az anyatejjel és tápszerrel etetett babáknál is el lehet kezdeni a hozzátáplálást.

A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma jelentősen megterheli az egyévesnél kisebb gyermekek emésztőrendszerét – puffadást, hasmenést vagy véres székletürítést okozhat –, magas ásványianyag-tartalma pedig túlzottan igénybe veszi a vesét.

Egyéves korig tehát kerülni kell a tehéntej fogyasztását, sok szakember hároméves korig javasolja a mellőzését.

Az idő előtti, túlzott mértékű tehéntejfogyasztás másik komoly veszélye a vashiányos vérszegénység kialakulása.

A tehéntej vastartalma alacsonyabb, mint az 1–3 éves korosztály fejlődéséhez szükséges mennyiség, ezért külső pótlás nélkül ebből hiány léphet fel a babánál, ami később akár a tanulási folyamatokra is hatással lehet. Ennek főbb tünetei a fáradékonyság, az étvágytalanság, a koncentrálóképesség csökkenése.

Egy friss kutatás szerint az édesanyák többnyire 8-9 hónapos kortól kezdenek tejterméket – natúr joghurtot, főzelékbe kevert reszelt sajtot, túrót – adni a gyermeküknek, de sokan már 5-6, sőt akár 4 hónaposan túródesszertet vagy gyümölcsjoghurtot juttatnak tízóraira és uzsonnára.

Az anyatejes – vagy tápszeres – táplálás és a tehéntej be­vezetése között átmenetet jelenthetnek a kifejezetten a csecsemők igényei szerint összeállított tejalapú gyerekitalok. Ezek igazodnak a kicsik vitamin- és ásványianyag-szük­ségletéhez, megfelelő mennyiségű vasat ­tartalmaznak, és az ideális folyadékpótlásban is segítséget nyújtanak – mondja a szakorvos.

A tehéntej mellett leggyakrabban a tojás korai fogyasztása okoz allergiát, ami az évek során is csak ritkán múlik el. Korábban a gluténtartalmú ételek bevezetését 4–7 hónapos kor között javasolták, a legfrissebb kutatási eredmények alapján azonban kiderült, hogy ez nem segíti a lisztérzékenység megelőzését.

A glutént elegendő a 6 hónapos korig javasolt kizárólagos szoptatást köve­tően bevezetni.

A búza, a kukorica, a disznóhús, a hal, a paradicsom, a hagyma, a fejeskáposzta, a bogyós gyümölcsök, az olajos magvak, a citrusfélék, valamint a méz és a csokoládé szintén könnyen okozhatnak allergiát, viszont a burgonya, a sütőtök, az alma vagy a rizs akár a baba első étele is lehet.

Bár a nyers zöldségek tápértéke nagyobb, mégis párolva érdemes kínálni a csecsemőknek, mert a rosttartalmuk miatt nehezen emészthetők. A főzelékeket, püréket minél kevésbé fűszerezzük, só helyett érdemes petrezselymet, kaprot vagy akár fehérrépát használni: az ekkor kialakuló ízérzékelés a későbbiekben is nagymértékben meghatározza a táplálkozási szokásokat.

Megfelelő táplálással a szülők sokat tehetnek gyermekük jövőbeni egészségének alakulásáért az élet első 1000 napjában.

A megfelelő étrenddel nemcsak a különféle aller­giák kialakulásának kockázata csökkenthető, de olyan felnőttkori népbetegségeket is megelőzhetünk, mint az elhízás, a cukorbaj, a szív- és érrendszeri megbetegedések.