Átverések világhálójában

Nyilván arra alapoznak a csalók, hogy embertársaik örülnek, ha rövid időn belül munka nélkül pénzre vagy más javakra tehetnek szert. Ennek évszázados hagyománya van, viszont a hosszú idő alatt kifinomított technikákat ma már villámgyorsan lehet alkalmazni. A teljesség igénye nélkül bemutatunk néhányat.
Meglepően gyakran válik be a feltöltőkártyás trükk. Felhív bennünket valamelyik mobilszolgáltató alkalmazottjaként bemutatkozó személy, és közli, hogy a társaság nyereményakciójában több százezer forintot nyerhetünk, ha rövid időn – mondjuk húsz percen – belül minimum tízezer forint (az összeg változó) értékben vásárolunk feltöltőkártyát. A megadott idő elteltével a rejtett számról újra jelentkező „álalkalmazottnak” kell bediktálnunk a feltöltőkártya azonosító kódját. Ezután következik az ígéret: hamarosan hívni fog a nagy összegű nyeremény ügyében. Az újbóli hívás természetesen elmarad, a pénztől búcsút vehetünk – a csaló boldogan cseveg a mi pénzünkkel feltöltött mobiljáról. Megelőzni e csalásokat egyféleképpen lehet: nem hisszük egy szavát sem az ismeretlen számról hívó, különböző nyereményjátékokra hivatkozó személyeknek.
Megtörténhet, hogy levelet vagy e-mailt kapunk: valamely szerencsejáték keretében néhány millió forintot nyertünk. Ám mielőtt nyereményünket átutalják, fel kell hívnunk az általuk megadott telefonszámot. Amennyiben nem tudunk ellenállni a kísértésnek és tárcsázzuk a megadott telefonszámot, az sok pénzünkbe kerül, mert az emelt díjas, a díj nagy részét a csaló számlájára gyűjtő hívás minden perce több száz vagy akár több ezer forint lehet. Nyereményére természetesen most is hiába vár. Az ilyen tartalmú levelet dobjuk egyenesen a szemétkosárba.
Hasonló elven működik az emelt díjas sms-váltás is. Mobilunkra üzenetet kaphatunk, melyben barátunkra-barátnőnkre, ismerősünkre hivatkozva keresnek meg. A telefonálásra biztató üzenetből persze lemarad, hogy a visszahívás többe kerül, mint egy hagyományos hívás, tarifája több száz forint. Védekezés: ismeretlenekkel nem állunk szóba.
Milliós üzlet a távmunka is. Sokan ígérik, hogy emelt díjas telefonszámot hívva vagy utánvétes megrendeléssel hozzá lehet jutni távmunkával kapcsolatos információkhoz. Nos, ezek általában átverések. Mekkora lehet a valószínűsége annak, hogy egy amerikai cég a tengeren túlról magyar bedolgozókkal szereltesse össze elektronikus termékeit? Óriási a kereslet a képzettséget nem igénylő, otthonról végezhető számítógépes munka iránt – miközben ilyen munkát szinte lehetetlen a munkaerőpiacon találni. Kifizetni ilyen munkákat ígérő csalóknak 20, 50, netán 100 dollár kauciót vagy egyéb díjat – búcsú a pénzünktől. A munkakeresésre kényszerülő, e téren tapasztalatlan, ráadásul az internet világában is járatlan, a képernyőn megjelenő információt azonnal hitelesnek tartó emberek körében mégis jó eséllyel találnak balekokat a szélhámosok.

Négy-egy-kilenc
Az ilyen típusú e-mailes átverések annak idején Nigériából indultak el, ezért a helyi jogszabály visszaélést büntető 419-es számú paragrafusa után világszerte 419-es csalásként emlegetik. Ennek általános forgatókönyve: segítséget kérő e-mailben részesedést kínálnak mesés vagyonokból.
Minden úgy kezdődik, hogy kapunk egy megnyerő hangvételű, nagy szakértelemmel megfogalmazott levelet, melynek feladója azt állítja, nagyobb összegű pénzt kell külföldre menekítenie, ezért jelentős százalékot ajánl fel készpénzben, ha az összeget ideiglenesen elhelyezheti a bankszámlánkon. A csalók leggyakrabban azt állítják, hogy a nigériai kormány valamilyen túlszámlázás vagy hasonló, csaknem legális tranzakció ellenértékeként fizeti ki nekik a kilátásba helyezett összeget. A történetek persze nagyon különbözhetnek egymástól – ízelítőként felsorolunk néhányat.
A 419-es csalók például nem hagyták figyelmen kívül az iraki háború eseményeit. Megfogalmazták a nigériai ajánlat Irakra alakított változatát: a Szaddám-rezsim által üldözött olajbárók valójában nem létező pénze után szaladhattak azok, akik nem ismerték fel, hogy épp egy nagy átverés alanyai.
E csalások másik változata: a szélhámosok egy AIDS-gyógyszerhez keresnek támogatókat. A levél szerint a szert több kórház is sikerrel tesztelte, és most anyagi támogatókat keresnek a készítmény széles körű terjesztése céljából. Valójában egyszerű csalásról van szó: e nemes cél érdekében sokan hajlandók kinyitni a pénztárcájukat.
Sok hiszékeny embert csapott be az a banda, amely e-mailen keresztül értesítette áldozatait: egymillió dollárt nyertek a Dutch Lottery, a La Lotería Primitiva vagy a Lotería Nacional nevű szerencsejátékon. Többeknek nem tűnt fel, hogy ha sosem fogadtak e játékok valamelyikén, mégis hogyan nyerhettek – végül vesztettek.
A 419-es levelek kitalációi közül a titkos szovjet űrállomáson felejtett nigériai űrhajós megható története a „legelszálltabb”. Ebben Abacha Tunde nigériai asztronauta rokona fordul a reményei szerint segítőkész ismeretlen címzetthez – a hős űrhajós földrehozatalára adományozott összeg majd busásan megtérül az űrben szerzett tudományos ismeretek kamatoztatásakor.
Aki érdeklődni kezd a részletek iránt, azt a választ kapja, hogy némi pénzt kell biztosítania külföldi adó, feldolgozási költség vagy egyéb címen, általában a levélben szereplő összeg 10 százalékát. Az összeget mindig egy „biztonsági cégnél helyezik el”. Felvételéhez egy adatlap kitöltésére is szükség van, melyben a címzett számlaszámát is fel kell tüntetni. Ha valaki hozzáférést enged a bankszámlájához, az összes pénzével együtt tűnnek el a csalók. Ha pedig kilátogat Nigériába „egyeztetni”, leggyakrabban soha nem tér haza… Hazánkban ugyan nincs sok áldozata a 419-esnek, de például egy debreceni egyetemistának több mint tízmillió forintja bánta, hogy belement az e­mailben ajánlott üzletbe.
E levelek történetének legfeketébb fejezete annak a tönkrement cseh nyugdíjasnak az esete, aki több mint egy évig kérte Nigéria prágai konzulját, hogy segítsen visszaszerezni a pénzét, de a diplomata azt állította, tehetetlen. A 72 éves férfi végül két pisztolylövéssel meggyilkolta a konzult. A diplomata kiküldetéséből csak néhány hónap volt hátra.
Tehát. Ne bízzanak azokban, akik szervezetekre hivatkozva vagy magukat kormánytisztviselőnek kiadva külföldi számlákra pénzt kérnek – legyen az segély, nyeremény előlege, mesés üzletek ügyintézési költsége. Nem szabad reagálni e levelekre,  legjobb azonnal törölni a hasonló e­maileket. Egyébként általában jó törölni minden kéretlen levelet – hogy nyugodtan használhassuk az internetet arra, amire való.