Csupasz mobil a galambháton

Az első sms elküldésével, tizenöt évvel ezelőtt egy új, minden várakozást felülmúló sikertörténet kezdődött – a maga fonákságaival együtt! A telefonos szöveges üzenet ugyanis sajátos nyelvezetet teremtett, szerelmek szövődnek és felmondások zajlanak általa, valamint mesés hasznot hozó vetélkedők sorozata épít a „pötyögés” megszállottjaira...

Család-otthonSzijjártó Gabriella2008. 01. 04. péntek2008. 01. 04.

Kép: SMS rövid szöveges üzenet mobiltelefon nyereményjáték betelefonálós üzenetküldős műsor 2007.12.25. fotó: Németh András Péter

Csupasz mobil a galambháton
SMS rövid szöveges üzenet mobiltelefon nyereményjáték betelefonálós üzenetküldős műsor 2007.12.25. fotó: Németh András Péter

Kezdetben vala a postagalamb… A madár csodálatos tájékozódási képességekkel rendelkezik: a legkiválóbbak 750 kilométert is megtesznek naponta, átlagos repülési sebességük 60–120 kilométer óránként, és akár több ezer kilométerről is hazatalálnak. A galambokat már ötezer évvel ezelőtt is használták üzenetközvetítésre. A tatárjárás után nálunk is minden valamirevaló várnak volt galambállomása, onnan hozták-vitték a nyakukba-lábukra erősített, rejtjeles jelentéseket.
Rengeteg katonagalamb ügyködött a háborús Európában: 1916-ban 450 állomás mintegy százezer postagalambja állt szolgálatban. Londonban 1934-ben katonai díszpompával vettek végső búcsút Colonel Fearlesstől, az ezredesi rangot kapott híradós galambtól. A franciák leghíresebb hadi galambja, Fleuron megkapta a Becsületrendet; őt a körülzárt Vaux erődből indították Verdunbe – mérges gáztól kábultan tért vissza a jelentéssel a dúcába, majd rövidesen kimúlt.
Képzeljék csak el, mekkora áttörést jelentett az üzenetközvetítésben az 1794-es esztendő, mikor elkészült Párizs és Lille között az első nagy távolságú távíróvonal, 22 szemaforállomással! A 225 kilométeres távolságon két perc alatt futott végig a jel. És hogy hol tartunk ma? Ha átlagot számítunk: ma már a Föld hat és fél milliárd lakója közül minden negyedik zsebében maroktelefon lapul. Többségük nemcsak beszél, pötyög is.
A világon az első sms-t tizenöt évvel ezelőtt, Nagy-Britanniában küldték el: a feladó egy számítógép előtt ült, és arra várt, hogy a mobiltelefon tulajdonosa megkapja a küldeményt. Megkapta, s ezzel elindult a telefonos szöveges üzenetek máig tartó diadalmenete. Ma már sms-ben vehetünk jegyeket, fizethetünk a parkolásért vagy az autópálya-használatért, de a banki szolgáltatásokat is biztonságosabbá teszi. Negyedévente világszerte 620 milliárd sms-t küldenek; ebben élen járnak a britek. Ugyan néhány éve sok mobiltelefonról már képeket, videókat, e-maileket is lehet küldeni és fogadni, azonban ez sem csökkentette az sms-írási kedvet.
Olyannyira népszerű, hogy ma már például társkereső sms-szolgálatok segítik az ismerkedést – így az udvarlás „meglátni és megszeretni” ódivatú érzését az „olvasni és válaszolni” típusú kapcsolat váltja fel; szövődnek a szerelmek a mobil billentyűzetén át, vallomásokkal, vitákkal, kibékülésekkel és bizony gyakran szakításokkal. A fiatalok közül egyre többen választják a könnyebbik utat, és könnyes búcsújelenet helyett néhány karakterrel „szabadulnak meg” párjuktól.
Mielőtt megköveznénk az ifjúságot, álljon itt egy minapi bécsi példa. Beate Richter teljesen megdöbbent, amikor az egyik este negyed tízkor váratlanul sms-t kapott a főnökétől: „Sajnos a mai nappal ki kell hogy rúgjalak.” Az sms-ben való felmondás már nem számít újdonságnak napjainkban, sok munkáltató hiszi azt, hogy a hagyományos szóbeli és írásbeli megoldásokhoz képest így megelőzhetők a viták, a kellemetlen pillanatok. Tévednek! A törvény írásos munkaszerződés megléte esetén kizárólag írásbeli felmondást tesz lehetővé, amelyen szerepelnie kell a két fél aláírásának. Richter asszonynak a három hónapos fizetésével megegyező felmondási összeget ítélt meg a bíróság.
Még csak nagy baráti kör és fékezhetetlen közlésvágy sem kell ahhoz, hogy vagyonokat költsünk sms­re! Elég, ha a mobilos játékszenvedély rabságába esünk, és végeláthatatlanul pötyögünk, hogy az első ötven megfejtő vagy vásárló közé kerüljünk, avagy azért, hogy aranytorkú favoritunk nyerje meg a tehetségkutató vetélkedőt. Az emeltdíjas üzenetekből meg csak dől a pénz a tévé- és telefontársaságokhoz.
Az sms tizenöt éve töretlenül szárnyal – újabban a jó öreg galambok segítségével. A kaliforniai egyetem kutatói ugyanis a madarak hátára egy aprócska GPS helyzetmeghatározót, különböző érzékelőket és egy lecsupaszított mobiltelefont rögzítenek, amely sms-ben küldi el a mért értékeket a levegő szennyezettségéről…

Trendi csevej
„Pill, sztem vmi nem rendi” – meg se lepődjünk, ha kamasz gyermekünk ilyeténképpen hozza tudomásunkra, hogy várjunk egy pillanatra, mert úgy gondolja, valami nincs teljesen rendben.
S tényleg, a nyelvészek egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: rendbenvaló-e, hogy a mobiltelefonon meg számítógépen értekező ifjak lassan saját „nyelvjárást” honosítanak meg? A szavak, mondatok hosszát a zsebpénzük határozza meg, tehát igyekeznek minél rövidebben minél több információt átrepíteni velük csevegő társuk telefonjára vagy számítógépére. Lassan lespórolják az ékezeteket, kihagyják a magánhangzókat és a mondatvégi írásjeleket, a szavakat becézve összevonják. Az üzenetből „üzi”, a telefonból „teló”, a találkozásból „talcsizás” lesz. Nincs ez másképp az angol nyelvterületen sem, ahol csak annyit pötyögnek be, hogy BBLR, s mindenki tudja, hogy a rövidítés ennyit jelent: „be back later”, azaz „később visszajövök” – magyarul: „később ismét elérhetsz”. A szigorúbb tudorok a fejüket fogják, attól rettegnek ugyanis, hogy a serdületlen ifjak levelezése elkorcsosítja a nyelvet. Ráadásul a tizenévesek helyesírási érzéke is rohamosan romlik. A nebulók jó esetben tudják, hogy a „jáccik” csak a telefonban számít viccesnek, s nyelvtanórán a tollbamondáskor „játszik” dukál. Megesik viszont, hogy ebbéli igyekezetükben a jácint virág nevét így írják: játszint.
Az aggódók szerint a szókincsünk amúgy is egyre gyérül, s a zanzásított üzenetekkel végképp odavész az írott szó varázsa. Az engedékenyebb tanárok elnézik, hogy lassan az iskolába is beszivárog az sms-nyelv jó néhány fordulata. Mi több, Új-Zélandon már hivatalosan megengedték, hogy a diákok a dolgozataikban a mobiltelefon megszokott rövidítéseit használják. A magyartanárok közt akadnak, akik csodálják az ifjúság „nyelvújító” találékonyságát, ám fehér hollónak számítanak azok a felnőttek, akik értik is e furfangos rövidítéseket.
Hol van már az az idő, amikor a tanár elcsíphette az órán írt szerelmes leveleket! Egy mai lángoló kamasz ugyanis a következőt pötyögi a telefonjába: Hv 1M? Ami annyit tesz: Hogy vagy, egyetlenem? S válaszul legfeljebb ez a rejtjeles sor érkezik: OK vok, :-*. Azaz: Jól vagyok, puszi.
Hát nem meg6ó? Csoda-e, hogy azt tartják, szerelmet vallani vezetékes telefonon érdemes. Szakítani viszont csak sms-ben, hiszen nincsenek könnyek, s főként nincs fölösleges magyarázkodás.

Ezek is érdekelhetnek