Esélylatolgatóban

Szélsőségek jellemzik közoktatásunkat. Míg számtalan diákunk kiemelkedő eredményt ér el különböző nemzetközi versenyeken, addig sokan a nyolc általános befejezésekor is olvasási, szövegértési problémákkal küszködnek.
Kezdjük kicsit messzebbről: a gondok gyökere az évről évre aggasztóan csökkenő gyereklétszám. Míg az 1980–81-es tanévben csaknem 1,2 millió diák járt általános iskolába, addig idén szeptemberben 823 ezren ültek be a padokba, s ez a szám 2010-re 750 ezerre csökkenhet. (És akkor még nem beszéltünk az emiatt néhány éven belül fellépő munkaerő-piaci, szociális és nyugdíjellátási gondokról!)
A gyereklétszám mindenképpen kihat az oktatásra: iskolák zárnak be vagy társulnak a túlélésért, pedagógusok maradnak állás nélkül. A közoktatási feladatot ellátó intézmények száma ma 456-tal kevesebb, mint tavaly ősszel. Közülük 423 intézmény vagy tagintézményként, vagy másik épületben, összevonás után, az eddigitől eltérő formában dolgozik tovább; mindössze 33 intézményt szüntetett meg fenntartója jogutód nélkül. A szakminisztérium a jövőben is támogatja a társulni szándékozó iskolákat.
Az intézményi átalakítások következtében jelenleg 6218 pedagógusnak nincs állása. Ezenkívül 2638-an nyugdíjba vonultak, vagy lejárt a határozott idejű szerződésük. Az állásukat elvesztett pedagógusok harminc százalékát a közszféra foglalkoztatja tovább (a szociális ellátórendszerben, gyermekvédelem területén vagy éppen kulturális intézményekben).
„A nehéz döntések véghezvitele után most a nyugalom megteremtése és szerethető, nyitott iskolák kialakítása a cél. Ez több mint oktatáspolitika. Az együttműködés új alapját szeretném megteremteni” – hangsúlyozta Hiller István. Együttműködés: egyrészt a minisztérium, önkormányzat és az iskola között, másrészt az iskola, pedagógus, szülő és diák között. Fontos, hogy a pedagógusok többet tudjanak elmondani arról a munkáról, ami az iskolában folyik, hogy a szülő átfogóbb képet kapjon és aktívabban tudjon bekapcsolódni gyermeke iskolai életébe.
„Alapvető célunk és elvárásunk az általános iskolával szemben, hogy minden diák jól megtanuljon írni, olvasni, számolni és értse az elolvasott szöveget, mert minden további oktatás csak ezen képességek birtokában lehet sikeres. Ha itt elmarad a tanuló, folyamatosan csak pótolni fog.
Egyik legfontosabb feladatunk az esélykülönbségek mérséklése, a szegregáció megszüntetése. Jelenleg ugyanis két azonos tehetségű diák között hétszeres-nyolcszoros különbség is lehet attól függően, hogy hol tanul, milyen körülmények között él.” – mondta a miniszter. Az esélykülönbségek mérséklését is szolgálja többek között az a nagyszabású iskolafelújítási és tartalomfejlesztési program, amelyet a kormány az idén indított. A tartalomfejlesztési program lényege, hogy az egyes iskolák, pedagógusközösségek olyan, helyi sajátosságokra épülő tanítási módszereket dolgozzanak ki, amelyek segítik a tanári munka hatékonyságát. Az elkövetkező hét évben uniós pénzből csak iskolafelújításra 124  milliárd, tartalomfejlesztésre pedig több mint 200 milliárd forintot szán a kormány. Ebből már az idén 166 milliárd forintnyi pályázatot írnak ki.

Műszaki állapotok
A Szonda Ipsos 2007 júniusában-júliusában 2749, önkormányzati fenntartású általános iskola műszaki állapotát vizsgálta meg. A következő megállapításokra jutottak:
–Az iskolaépületek 85 százaléka felújítandó: részleges felújítást 55, teljeset 30 százalékuk igényel. 4 százalékukról gazdaságosan már nem újítható fel és mindössze 11 százalékuknak nincs szüksége rekonstrukcióra.
–Az iskolák 91 százalékának van számítógépterme, 81 százalékának könyvtárterme vagy -szobája, 91 százalékának tornaterme vagy - csarnoka.