Ha felöntünk a garatra

Kezdődik az adventi punccsal és a szilveszteri pezsgőzésig rengeteg alkalom terem rá, hogy kézbe fogjuk a poharat. Az alkoholfogyasztás és az egészség kapcsolatáról dr. Hanis Béla kardiológus beszélt stílszerűen a bikavéréről híres városban, Egerben a helyi egészségvédő egyesület tagjainak.

A téma nem feltétlenül vidám: az utóbbi másfél évtizedben hazánkban több mint háromszorosára nőtt a túlzott alkoholfogyasztók aránya, a kórházak neurológiai és pszichiátriai osztályain fekvők csaknem harmadának betegsége összefügg az alkohollal.

A szív- és érrendszeri betegségek, így például a szívizom elfajulása, a szívritmuszavar, a hipertónia, a stroke és a hirtelen szívhalál rizikóját is fokozza a túlzott ivás. Különösen veszélyes lehet a szívre az „epizodikus ivás”, azaz, ha valaki ritkán önt fel a garatra, de akkor aztán rendesen lerészegedik.

A nőknél az számít kulturált alkoholfogyasztásnak, ha nem hajtanak fel hetente 4–7 italnál többet: egy ital jelenthet például egy deci bort, egy pohár sört. A férfiak jobban bírják, ők elvileg napi egy pohár bort viselnek el súlyos következmények nélkül, s nagyivónak az számít, aki napi három italnál többet dönt be. A kardiológus figyelmeztet: nem mindenki bírja egyformán az italozást. Genetikai hajlam kérdése, kinek a szervezete milyen gyorsan bontja le az alkoholt. Akié lassabban, nála a kisebb mennyiség is szervi károsodást okozhat. A testtömegtől, az életkortól, a gyomor telítettségétől is függ, ki hogyan tolerálja az alkoholt. A szívgyógyszerek hatását is ronthatja az italozás.

A mérsékelt alkoholfogyasztás előnyeit is megfigyelték: például csökkenti a káros koleszterin szintjét és az ischaemiás (vérhiányos) stroke hajlamot, előnyösen hat a magas vérnyomásra, s különösen a férfiaknál mérsékli a szívelégtelenség kockázatát. Nőknél a kedvező hatások kevésbé érvényesülnek. Egy-egy ital oldja a feszültséget, ellazít a nehéz nap után, de az sem mindegy, hogy mit töltünk a pohárba: a sörözés megterheli a szívet. Angol kutatók laboratóriumi kísérletekben azt tapasztalták: a vörösbor egyenesen megfiatalítja az idősödő sejteket, késlelteti a sejthalált. A sejtfiatalítás alkohol nélkül is működhet, ugyanis resveratroltartalmánál fogva a vörösszőlő és az áfonya, sőt a fekete csokoládé fogyasztása is hasonlóan áldásos hatású. A resveratrol segíthet megelőzni a szív- és érrendszeri problémákat, például az infarktust, s a sejtek szintjén lassíthatja az idősödés jeleit, javíthatja az életkilátásokat. Akadnak, akik előre gondolnak a macskajajra is: megfigyelések szerint a parádi kénes gyógyvíz a borokkal együtt fogyasztva segít megelőzni a másnaposságot, illetve csökkenti a kellemetlen gyomortüneteket.

Az egri kardiológus azonban nem tagadja: ő maga vizet iszik és bort prédikál. Nem fogyaszt ugyanis alkoholt, mivel az mégiscsak méreg. Aki időnként lehajt egy-egy pohárral, ne feledkezzen meg róla, hogy az egészségvédő hatáshoz a könnyű mediterrán – azaz halakban, zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonában gazdag – étrend is hozzájárul. Számolni kell az alkoholos italok kalóriaértékével is, ezért sem érdemes elbliccelni a testmozgást a kiadós családi lakomákkal teli időszakban.