Híg a leve

Címünk sok mindent elmond A Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) minapi tesztje eredményeiről, melynek során 27-féle málna-, illetve málnaízű szörpöt vizsgáltak. Az eredmény nem váratlan, de elgondolkodtató.

Család-otthonO. Horváth György2018. 02. 18. vasárnap2018. 02. 18.

Kép: Málnaszörp gyerek pohár kanál 2018.02.04 fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361

Híg a leve
Málnaszörp gyerek pohár kanál 2018.02.04 fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361

Aki málnaszörpöt akar inni, mélyen a zsebébe kell nyúlnia, máskülönben málna helyett alma- vagy szőlősűrítmény, színezékek, aromák, cukorhelyettesítő édesítőszerek garmadája kerül a poharába. Egyébként nem is várhattunk más eredményt: a málna ma már olyan drága, hogy abból még otthon sem lehet olcsó szörpöt készíteni, nemhogy az üzemekben.

Hogy mi a málnaszörp, azt a Magyar Élelmiszerkönyv leírja: a szárazanyag-tartalma legalább 60 százalék, gyümölcslé- vagy gyümölcsvelő-tartalma legalább 33 tömegszázalék. Ha a szörpöt a gyümölcsalapanyagtól eltérő jellegű aromával ízesítik (mert az ismertetett arányoknál kevesebb benne a névadó gyümölcs), akkor csak ilyen-olyan „ízű gyümölcsszörp” megnevezéssel lehet értékesíteni. Ezek az ezer forint alatti termékek. Aki valódi málnaszörpöt akar, literenként legalább 1500– 2000 forintot kell fizetnie. Általában nincs bennük – vagy csak minimális – hozzáadott aroma és  színanyag, és a gyártás során az egészségre kevésbé ártalmas édesítőt használnak.

A teszt során kiderült, hogy a legtöbb esetben szörp néven almalét, cukrot, aromát és színezéket iszunk. A beltartalmi adatoknál nagy eltéréseket tapasztaltak. Míg a legjobbak málnából, cukorból (és esetleg néhány adalékból) álló szörpök, akadnak olyanok is, melyek csak nyomokban tartalmaznak málnát, s a gyümölcstartalmukat a sokkal olcsóbb alma, az ízüket pedig aromák adják. Találtak négy olyan málnaízű szörpöt is, melyek nem tartalmaznak gyümölcsöt. Ezeknél cukor, aromák, és jellemzően biztonságosnak tekinthető színezékek hozzáadásával érik el a kívánt hatást, viszont a fogyasztókat nem verik át, mert mindegyik elnevezése megfelelő. A 27 termék felénél találtak az előírásnak megfelelő, minimum 30-33 százaléknyi gyümölcstartalmat, a legjobbaknál ez az arány legalább 50 százalék – igaz, ez sem mindig málna volt, hanem főként almával érték el a gyümölcshányadot.

A szörpök aromáját gyümölcsökkel is lehet garantálni, de olcsóbb a hozzáadott aroma. Mindössze egy olyan terméket találtak, amely semmilyen aromát nem tartalmazott.

Csak négy szörpben nem leltek színezőanyagra, máshol elsősorban bodzabogyó-kivonatot, szőlő- és feketeretek-alapú színezéket használtak a szörp megfestésére, de a legolcsóbbak között akad olyan is, amelynél mesterséges színezékkel dolgoztak. Sokban találtak cukrot, de számos esetben olcsóbb édesítőszereket – aszpartámot, ciklamátot – használtak. Öt termék tartalmazott Na-benzoát tartósítószert, ami az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket válthat ki. A termékek felét Magyarországon gyártották, a többi import.   

Ezek is érdekelhetnek