Ismerős arcok

Nagyobb létszámú esküvőn bőven akad számunkra ismeretlen ember, hiszen vagy a vőlegény vagy a menyasszony hozzátartozóival akkor találkozunk először. Ilyenkor óhatatlanul ismeretségeket kötünk, s lehet, hogy egész jól elbeszélgetünk, de a másik nevét nem is tudjuk. Merthogy bemutatkozni elfelejtettünk.

Család-otthonPethes József2008. 05. 02. péntek2008. 05. 02.
Ismerős arcok

Pedig ezt az apró mozzanatot nem illik kihagyni, s nem csak a formaság kedvéért. Hiszen gyakran csak kezet nyújtunk egymásnak, aztán úgy elhadarjuk a nevünket, hogy meg sem értik. Vagy csupán a keresztnevünket, a becenevünket mormoljuk. A nagy könyvben úgy van megírva, hogy az ismerkedést egy közös ismerősünknek kell közvetítenie. Vagyis, keresnünk kell egy olyan embert, aki mindkettőnket ismer, és meg kell kérni, hogy mutasson be minket egymásnak.
Az udvariasság úgy kívánja, hogy a férfit mutassuk be a nőnek, a fiatalabbat az idősebbnek, a beosztottat a főnöknek. Ha társaságban vagyunk, akkor a bemutatás a házigazda feladata. Csak ennyit kell mondania: Engedje meg, hogy bemutassam önnek munkatársamat. Vagy: Bemutatom neked régi barátomat. Ilyenkor illik egyenesen állni, s ha valaki ült, akkor álljon fel. A bemutatott szemébe kell nézni, majd hangosan, érthetően mondjuk a teljes nevünket, ne motyogjunk, hogy Pityu vagyok. Illik kezet fogni, kicsit meghajolni, mosolyogni. Ha egy társaságban sokan vannak, a meghívottakat külön kell megismertetni egymással. Ha egy társaságba vacsora közben, érkezik valaki, csak a mellette ülőknek kell bemutatni. A többiekkel való ismerkedés a vacsora utánra maradhat.

Ezek is érdekelhetnek