Jégcirkusz kánikulában

Kint forróság, bent huszonkét fok. A porondtól egy méterre, az első sorban ülünk a feleségemmel és unokáinkkal a Fővárosi Nagycirkusz Jégbe zárt cirkuszvilág című műsorán. Augusztus 27-ig látható, ezért igyekeznie kell a jegyvásárlással, aki még szeretné megnézni.

Család-otthonDulai Sándor2017. 08. 09. szerda2017. 08. 09.
Jégcirkusz kánikulában

Mi évek óta lelkes cirkuszlátogatók vagyunk, körülbelül azóta, hogy Eszter – aki már kilencéves és a húgai szemében igazi nagylány – betöltötte a két évet. Anna ötesztendős, Sári most lesz három, számára szülinapi, nővéreinek névnapi ajándék a műsor. Tavaly láttuk az Atlantisz gyermekei – Vízi cirkusz című produkciót, amely mindannyiunkat elvarázsolt, kíváncsiak vagyunk hát, mi lesz most a 12 500 liter vízből fagyasztott jégen, mit mutatnak „Antarktisz gyermekei” (ez a műsor alcíme).

Aztán megelevenedik a manézs, és jönnek a világhírű moszkvai Nikulin Cirkusz művészei – mert nagyobbrészt őket láthatjuk a jégen. Káprázik a szemünk, ahogy nézzük: korcsolyáikon suhanó zsonglőröket, ugróköteles akrobatákat, légtornászokat, bicikliző és egy kézen korcsolyázó artistákat, az emberi teljesítőképesség határait feszegető erőemelő csoportot, a méter magas korcsolyákon a négy évszak táncait bemutató, színes ruhákba öltözött, gyönyörű hölgyeket. S megjelennek a jégszínpadon a magyarok is – fiatal tehetségek:

Dittmár Laido, az idei Cirkuszművészet Ifjú Csillaga-díj nyertese – magyar-orosz szülők gyermeke, ősztől a montreali székhelyű Cirque du Soleil (A Nap Cirkusza) vendégművésze –, partnernőjével, Vellai Krisztinával különleges karikazsonglőrszámot mutat be, Földváry Balázs látványos légkerekezésével, Pajor Szilvia levegőspiráljával hódítja meg a közönséget. S a jégen persze vannak bohócok is – Dimitrij és Andrej –, repülő kalapszámukban e sorok írójának Dimitrijt sikerül jól megugrasztania.
A jégvilághoz illő kék színek, fényárnyalatok, a zene – mindez hozzátartozott a két óra élményeihez. Néha a lélegzetünk is elállt, máskor önfeledten kacagtunk – vagyis remekül szórakoztunk.

Igaz, Annuskának kicsit hiányzott Szandra elefánt – amelynek Eszterrel már ült a hátán –, Sárinak meg „a lovacstát és a fótát”, de azért szép volt. És kellemesen hűvös...

Ezek is érdekelhetnek