Kinek mondjam el?

Kedves Ágnes!
Már évek óta együtt dolgozom egy kedves fiatal férfival, és néhány hónapja szerelmi kapcsolatba is kerültem vele. Gáborral mindig is kellemes, jó kollegiális viszonyban voltunk, de akkor kezdtünk csak komolyabban beszélgetni, amikor egy évvel ezelőtt elhagyta a felesége. Sokszor beültünk valahová munka után, vagy csak sétálgattunk, s ő közben elpanaszolta sérelmeit. Nagyon nehezen élte át a válását, alig volt más témája, mindig csak a nejéről, Katiról beszélt. Állítása szerint meggyűlölte, de szerintem még ma is kötődik hozzá. Ő mondta, mondta, én meg csak hallgattam. A sok-sok lelkizés közben, sajnos, beleszerettem. Azért mondom, hogy sajnos, mert ő nemigen viszonozza az érzéseimet. Intim kapcsolatunk is kialakult, s ez jól is működik, de érzelmileg nagyon keveset kapok tőle. Egyre türelmetlenebbül viselem el, hogy bár azt mondja, engem szeret, még mindig a neje után sóhajtozik. Néha úgy érzem, elfogadja a szerelmemet, hogy ne legyen magányos, de valójában csak kihasznál. Eddig még nem szóltam. Megmondhatom-e neki, hogy elegem van a feleségéből, és zárja már le végre a múltat? A barátnőm mindig azt mondja, hagyjam a fenébe ezt az önző alakot.
Üdvözlettel: egy másodhegedűs

Kedves Másodhegedűs!
Olyan világosan látja a helyzetet, hogy nem is értem, miért kér tanácsot. Igen, nagyon úgy tűnik, hogy Gábor kihasználja az ölébe hullott lehetőséget: nyafoghat egy nőnek egy másik nő miatt anélkül, hogy az a fejéhez vágná a lábost. Nem akarja tudomásul venni, hogy ön a lelki gondozói szerepkörből átlépett a barátnő szerepébe. Úgyhogy éppen ideje lenne, hogy ezt tudatosítsa kedvesében.
Azért persze nem ilyen egyszerű a dolog. Ha van a párválasztásnak titkos szabályzata, akkor az egyik törvény ez: soha ne jöjj öszsze frissen megözvegyült vagy elvált-elhagyott emberrel. Mégpedig mert az úgynevezett gyászidőnek le kell zajlania, a bánatnak, méltánytalanságtudatnak, haragnak, szenvedésnek el kell csitulnia. Gábor még nem állt készen az új kapcsolatra, amikor belegabalyodott, s persze hálásan elfogadta egy kedves lány vigasztalását. Ahhoz pedig nem volt elég önzetlen, hogy megmondja neki, még nincs túl az előző csalódásán. Nem szívesen mondom, de az ilyen, gyorsan-frissen kialakult új kapcsolatok általában nem tartósak. Ám ha ön szereti ezt a férfit, próbáljon meg küzdeni. Talán úgy, hogy húzódjon vissza. Közölje vele: nem akarja tovább hallgatni a válási sérelmeit, ajánlja fel, hogy találkozzanak ritkábban. Megeshet, hogy Gábor ettől felocsúdik. Ha meg nem, ön mit veszíthet?